Nyaranta több mint egymillió turista látogatja meg Amszterdamot, sokan
közülük a nevezetes látványosságok és a szokásos bevásárló turizmus mellett
felkeresik a könnyűdrogoknak nevezett kábítószereket legálisan árusító helyeket,
az úgynevezett coffee shopokat, illetve a mágikus gombákat árusító üzleteket.
A tizenhét éves turista lány halála nem az első tragédiával végződő eset, amit a
kereskedők és gombatermelők szerint ártalmatlan, mágikus hatású gombák okoznak.
A termelők ragaszkodnak ahhoz, hogy mivel a gomba természetes eredetű, ezért az
emberi szervezetre csak túlzott mértékű fogyasztása káros, éppen ezért sok
fiatal próbálja ki ezeket az ártalmatlannak vélt szereket. A túlzott fogyasztás
veszélyeinek elismerése ellenére „hármat fizet, négyet vihet”, és ehhez hasonló
szlogenek éppen a mértéktelen fogyasztásra ösztönzik a gombaboltokba betévedt
mámorkeresőket. A termelők és a terjesztők nyilvánvalóan elfogult véleményével
szemben a szakemberek szerint egyáltalán nem ártalmatlan szerekről van szó. Dr.
Bayer István profeszszor, a Drogok és emberek című könyv szerzője, a téma egyik
legnevesebb hazai szakértője egy beszélgetésünk során elmondta, hogy attól, hogy
egy drog természetes eredetű, még egyáltalán nem ártalmatlan, hiszen számos
méreganyag természetes eredetű. Persze a fiatalokat könnyen meglehet „etetni”
ilyen szlogenekkel, hogy ebben nincs semmi szintetikus anyag, csak természetes
anyagokat tartalmaz. Éppen ezért rohamosan terjed a hallucinogén hatású
pszilocibint és pszilocint tartalmazó gombák fogyasztása. Az igazság az, hogy a
természetes összetevőkből álló drogok éppen olyan veszélyesek, mint szintetikus
társaik. A múltban sámánok és varázslók mágikus szeánszain előszeretettel
használt szerekről van szó, ezért is megdöbbentő, hogy manapság tizenévesek is
kipróbálják a varázsgombákat. Sajnálatos, hogy már a zömmel tinédzserek által
olvasott Harry Potter- könyvek és -filmek boszorkánykonyháiban is megjelentek a
mágikus növények. Egy holland szakember szerint a varázsgombák különösen
veszélyesek lehetnek más drogokkal keverve, de akár alkohollal együtt is
végzetes lehet a „mágikus utazás”. Önmagában is végzetes lehet a szer
kipróbálása olyan személyeknél, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek.
Ilyen esetekben öngyilkossággal is végződhet a könnyűdrognak nevezett szer
kipróbálása.
A fenti okok miatt néhány nap múlva ismét összeül a holland parlament, hogy
próbáljon valamilyen törvényes gátat szabni a mágikus gombák terjedésének.
A termelők és a terjesztők lobbija beindult és azzal riogatnak, hogy számos
ember veszítené el munkáját és a holland költségvetés is jelentős bevételtől
esne el a tiltás következtében. Persze akkor nem történnének hasonló
halálesetek, ez viszont a terjesztőket úgy tűnik, nem vigasztalja. A liberális
drogpolitikát folytató Hollandiát már sokszor érte támadás más országok
állampolgárainak „megrontása” miatt. Legutóbb a konzervatív drogpolitikát
folytató Belgium miniszterelnöke támadta felháborodottan a holland
drogpolitikát, mivel Maastrichtban olyan helyeken létesítettek coffee shopokat,
amelyek túl közel vannak a belga határhoz, ráadásul iskolai negyedekhez. A
hollandok ezért a shopokban a vendégektől ujjlenyomatot és biometrikus adatokat
rögzítenek, hogy kizárják a 18 év alatti fogyasztókat.
Hazánkban sokan lobbiznak az úgynevezett könnyűdrogok legalizálásáért, de a
legtöbb szakember szerint olyan, hogy egy drog könnyű, azaz nem veszélyes, nem
létezik. A Sziget Fesztiválon a zene és az alkohol mellett évek óta a különféle
drogok is jelen vannak, annak ellenére, hogy a hatóságok mindent elkövetnek,
hogy a közönség csak a „legális drogtól”, az alkoholtól bóduljon el.
2007. 08. 24. (XI/34)
