Protestáns előadás a Városmisszión
Fotó: Németh Tamás
Az összkép még a katolikus egyházon belül is vegyesnek mondható. Az egyik
aktivista szerint például „a katolikusok csináltak maguknak egy szuper jó,
egyhetes happeninget. Furcsamód úgy sikeredett, hogy mások ebből nem nagyon
részesültek”. Magyarázatul azt állítja, hogy a „tényleg jó programok falak
mögött zajlottak, ahol az összes jó helyet mi – katolikusok – foglaltuk el”.
Hittestvére a vitafórumon nem ért vele egyet, szerinte nincs miért pironkodni,
hiszen az események egyik célpontja maguk a katolikus hívők voltak. „Keccsölünk
és robotolunk a templom körül. Ásunk, meszelünk, gyereket hittanra küldjük,
előadást szervezünk, azon részt veszünk, képviselőtestületben pénzek és
beruházások felett döntünk, a híveket megmozdítani próbáljuk, saját, valamint
családjaink, rokonaink és üzletfeleink Végső Célját segítjük” – írja a belső
kritika leszerelésére.
Inkább a pozitivista szárnyat erősíti egyházában Jákfalvi Dragán Edit, aki az
információs szolgálat vezetőjeként tevékenykedett egész héten át a Szent
István-bazilika terén felállított sátorban. Igaz, ő is elsősorban szervezési
szempontból meri sikeresnek nevezni a rendezvénysorozatot, melynek
előkészületeiben másfél éve főállású munkatársként vett részt. „Az a 600
külföldi, aki kifejezetten a misszióra érkezett, azt kapta, amit várt, és
elégedetten ment haza” – állítja a főmunkatárs, és ő is úgy vélekedik, hogy
főleg maguk miatt érte meg a fáradtságot, hiszen mint mondja: „végre világossá
vált, hogy össze tudunk fogni”. Megítélése szerint, ami Budapesten történt, sok
későbbi országos megmozdulás főpróbája is lehet egyben, de arra még nem gondolt,
hogy ezt az energiát mondjuk egy esetleges előrehozott vagy a 2010-es választás
szolgálatába állítsák. Kollégáival már attól is boldogok lennének, ha évente
újrázhatnának Budapest utcáin.
„Ilyen típusú akcióban egyelőre nem tervezzük a részvételüket, de a missziós
tevékenységet valahogy továbbvisszük Magyarországon, talán évente egy művészeti
hét vagy evangélizációs kampány formájában” – mondta el a Heteknek Blanckenstein
Miklós pasztorális helynök, a Városmisszió egyházi felelőse, hozzátéve, hogy
Erdő Péter bíboros már át is adta Varsó megbízottjának a missziós keresztet, így
most rajtuk kívül Barcelona, Dublin és Zágráb készül hasonló nagyszabású
projektre. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a magyarországi megyék püspökei
„Miskolctól Sopronig” megfigyelőket küldtek a fővárosi eseményekre, és ő maga is
már öt egyházmegye papságának meghívását fogadta el egy előadásra a
tapasztalatok megosztásáról. „Bízom benne tehát, hogy lesz folytatása az elmúlt
hét történéseinek városi evangelizációk címszó alatt” – tette hozzá a helynök.
Addig is az ősz folyamán több egyházmegyei fórumon értékelik az eredményeket,
melyekből belső, egyházi használatra szánt tanulmány születik majd.
Tény, hogy a katolikus egyház ki tudta mozdítani saját hívei egy részét arról a
holtpontról, melyen eddig többnyire karácsonykor vagy húsvétkor tudtak csak
túllendülni. Egyikük így ír erről internetes levelezőpartnerének: „A
Városmisszió nem (csak) az utca népének szól, hanem neked (és nekem, nekünk
„belterjes” katolikusoknak). Hatásait elsősorban magadon (rajtam stb.) mérheted.
Például: mikor érezted korábban magadénak a missziót? Mikor fuvaroztál a
Városmisszió előtt papokat? Mikor mentél (megyünk) fáklyás misére a
Gellérthegyre? Vagy mikor telt meg egy reggeli 8 órás mise alatt a templom a
Krisztinában?”
Erről vallott lapunknak a Blaha Lujza téren zajló Városmisszió felelőse is, aki
több ezerre teszi a megmozdított aktivisták számát. Becslése szerint
plébániánként legalább 250 emberrel kell számolni, plusz a csatlakozó
kisegyházak. Ami utóbbiakat illeti, ők az Orbán-kormány idején, állami
bábáskodás mellett életre hívott „Felvonulás Jézusért” és „Ez az a nap”
elnevezésű kisegyházi ökumenizmus jól ismert képviselő voltak. Céljuk akkor a
vallási sokszínűség bemutatása és a különböző felekezetek összefogása volt a
baptistáktól fogva a szabadkeresztényekig, most viszont erről szó sem lehetett
azok után, hogy Erdő Péter bíboros úr világossá tette: a Városmisszió kizárólag
a katolikus egyházé. Nem is sikerült teljesre az egység, mert míg az egyik
téren, félreérthetetlenül a Városmisszió részeként álldogáló pünkösdi csoport
bálványimádóknak titulálta a katolikusokat, addig pár metrómegállóval odébb az
illetékes plébánia munkatársai probléma nélkül szektázták le valamennyi
kisegyházat.
Tanúságtevés a Nyugati téren
Fotó: Somorjai László