A szakemberek szerint eddig csak „tűzoltásra” volt lehetőség: megkeresték a
hajléktalan embereket, és minimális ellátásban részesítették. A cél a túlélés
volt, hiszen az utcán hat-hét évnél többet nemigen lehet kibírni, pedig egyes
becslések szerint akár harmincezren is élhetnek a közterületeken. A
hajléktalanellátás jelenlegi rendszerébe nehéz bekerülni, így sokan látószögön
kívül, teljesen kirekesztődve élnek, például erdők mélyén. Aki pedig bekerül az
ellátórendszerbe, az többnyire ott is ragad a hajléktalanszállón – így vagy úgy,
de véglegessé válik a társadalmon kívüli állapot.
A társadalmi vitára bocsátott tervezet alapvető változtatásokat tartalmaz (a
vitaanyag letölthető a
www.hajlektalanokert.hu honlapról). Cél az intézményrendszer rugalmasabbá
tétele, a személyre szabottabb ellátás. A hajléktalanellátás 50 százalékát a
civil szervezetek biztosítják. A kormányzati és nonprofit munkát összehangoló
program egyes elemei modellszinten már működőképesek. „A költséghatékonyság
mellett az emberi méltóságot is figyelembe véve lehetőséget kell adni a
kitörésre és a munkaerőpiacra való visszatérésre, mindezt az önkormányzatok
hathatós közreműködésével” – hangzott el nemrég a szaktárca által szervezett
szakmai háttérmegbeszélésen.
Vecsei Miklós, a szociális tárca hajléktalanügyi miniszteri megbízottja
kifejtette: az ellátórendszer átalakítását főként uniós forrásokból
finanszírozzák, így közel 5 milliárd forint áll rendelkezésre. A program
középpontjában a foglalkoztatás áll, a munkaerőpiacra való visszatérés segítése.
A rendelkezésre álló összegből közel 3500 személynek biztosítanának külső
férőhelyet, és 500 lakás bérlésére nyílna lehetőség. Ennek egy részét – közel
100 albérletet – még idén télen szeretnék elindítani.
Nagyobb hangsúlyt fektetnek a prevencióra, vagyis a lakásnélkülivé válás
megelőzésére. Ma már minimum félmillióra tehető hazánkban azoknak a száma, akik
hat hónapot meghaladó közüzemi vagy lakbértartozásuk miatt elvileg bármikor
kitehetők az otthonukból. Lakbértámogatás, szolgáltatások szerinti ellátások,
valamint a jelenlegi szociális és lakásfenntartási támogatások (normatív, helyi,
lakbér, gázár) összehangolása egyaránt szerepel a tervezetben.
A már hajléktalanná vált emberek ellátása többlépcsős lenne. Elsőként a
hajléktalanszállón élő, de kis támogatással újra egzisztenciához juttatható
embereket célozzák meg. Ők többnyire munkaképesek vagy munkahellyel is
rendelkeznek. Számukra a személyre szabott lakbértámogatás – ami jóval olcsóbb a
szállóbeli normatívánál – nyújthat segítséget a lakhatáshoz.
A kikerültek helyére az utcán élőket emelnék be a differenciált szolgáltatást
nyújtó ellátórendszerbe, amely lakhatást, képzést, egészségügyi ellátást
biztosít. A „Nyitás az utcára” programrészt a „pozitív zéró tolerancia” jegyében
tervezik kivitelezni, melynek lényege, hogy a köz- és magánterületekről
eltávolítva mindenképp el kell helyezni valahol a hajléktalan embereket.
2007. 09. 28. (XI/39)
