1972 nyarán az egész világ figyelme egy 64 mezős táblára irányult. A tábla
egyik oldalán a szovjet sakkvilágbajnok, Borisz Szpasszkij, a másikon egy alig
ismert amerikai nagymester, Robert James Fischer foglalt helyet. Nagy volt a
tét: nemcsak két ember mérkőzött egymással, hanem vele együtt két világrendszer
ideológiája csapott össze Reykjavíkban, a föld legészakibb fővárosában, a
hidegháború kellős közepén.
A mérkőzésen tanúsított különc magatartásával Bobby Fischer „elkényeztette” a
sajtót – különösen a keleti blokk újságíróit, akik egyébként is azon igyekeztek,
miképp tudnák mind jobban befeketíteni a „rothadó kapitalizmus” sportolóját.
Fischer egyszer azt állította, hogy a közönség soraiból valaki úgy akarja
elrontatni vele a játszmát, hogy hipnotizálja. Ezzel az állítással tálcán
nyújtotta a muníciót ahhoz, hogy nevetségessé tegyék. A rendszerváltás után
azonban nyilvánosságra került, hogy az egykori KGB eszköztárából nem hiányzott a
parajelenségek alkalmazása.
A nézők kizárásával folytatott versenyen az addig több vereséget begyűjtő
Fischer megtáltosodott, és mindenkit meglepve, sziporkázó játékkal 12,5:8,5
arányban győzte le ellenfelét. Ezzel nemcsak magának szerzett rangot, hanem
megtörte az oroszok 1937 óta tartó (és Fischer után tovább folytatódó)
sakkvilágbajnoki hegemóniáját is.
A fényes diadal a sakkot rögtön az égi magasságokba emelte az egész világon –
leginkább pedig az Egyesült Államokban. A játék a „nyápicok” hobbijából a
„menők” („cool”) sportjává vált hirtelen, és az amerikai boltokból pillanatok
alatt elfogytak a sakk-készletek. A sakkleckéket adó tanárok órabére elérte a
100 dollárt, az amerikai sakkszövetség létszáma pedig 10 ezer főről 80 ezerre
ugrott. Fischer a maga számára azonban nem tudta kimeríteni a győzelemmel járó
lehetőséget. Reklámajánlatokat utasított vissza, és vitába keveredett a FIDE
(Nemzetközi Sakkszövetség) vezetőivel is. Nem tudta elfogadni az akkori
szabályokat, és lemondott a világbajnoki cím megvédéséről – így a világbajnoki
cím 1975-ben az őt kihívó Anatolij Karpovhoz vándorolt. Fischer visszavonult,
mintha csak nyugdíjba ment volna.