Fotó: Somorjai László
Fennállása óta legmélyebb válságát éli át az SZDSZ. Van kiút?
– Két súlyos problémával kell szembenéznünk. Egyrészt a kormányprogram
megvalósítása során olyan akadályba ütköztünk, amely megkérdőjelezi a
kormánykoalícióban való részvétel értelmét. Másfelől pedig egy belső gondunk is
van – a legutóbbi tisztújító küldöttgyűlésen történtek –, amely alapvetően
felveti a párt vezetése legitimitásának kérdését. Mindkét probléma önmagában is
elég súlyos, ráadásul most a kettőt együtt kell megoldani.
Az SZDSZ népszerűségi mutatóját tartósan egy százalék körül mérik a kutatók.
– Egy vagy két ilyen eredmény valóban volt, de azért a mérések többsége
ennél többet mutat. Nem akarom persze hamis nyugalomba ringatni magunkat, hiszen
évek óta nem értük el a parlamenti küszöböt. Ennek ellenére nem temetem a
pártot, minimális célkitűzésünk továbbra is, hogy stabil öt százalék fölé
tornásszuk magunkat.
Tavaly márciusban az SZDSZ újonnan megválasztott elnöke gyors megoldást ígért
erre a problémára. Mégsem jött a növekedés, sőt a kormányzati programok sem
valósultak meg. Maga az elnök személye a probléma közvetlen oka?
– Kétségtelen, hogy Kóka Jánost azzal az ígérettel választották meg, hogy
változtatni fog a párt megítélésén. Ehhez képest sajnos csak negatív irányba
történt elmozdulás. Ez nem csupán a személyével függ össze, hanem azzal is, hogy
időközben elmérgesedtek a viták a koalíción belül. Az SZDSZ alapvetően két
dolgot ígért a választóinak: az egészségügy átfogó reformját és a liberális
adópolitika bevezetését. Az elsőből nagy kínkeservvel létrejött egy
kompromisszum, amely nemcsak távol van az SZDSZ eredeti elképzelésétől, hanem
éppen most farolnak ki belőle a szocialisták. A liberális adópolitikából pedig
semmi sem valósult meg, és egyre kevésbé látszik, hogy a jövőben bármi történhet
ezen a téren.
Miután a kormányzás félidejéhez közeledünk, az SZDSZ-nek mindenképpen kell egy
mérleget készítenie. Remélem a jövőben csak olyat vállalunk, amit reálisan
tudunk is teljesíteni, hiszen nincs értelme hangzatos, szépen hangzó célokat
kitűzni, ha nem lesz belőlük semmi.
A folyosói hírek arról szólnak, hogy a párt vezetői közül néhányan
Szent-Iványi István személyében gondolkodnak. Elindul a párt elnökségéért?
– Hozzám is eljutottak ezek a hírek, sőt, volt, aki meg is keresett a
kérdéssel. Komolyan mérlegelni nem kívánom a helyzetet addig, amíg a párt
Országos Tanácsa nem dönt arról, hogy mikor és milyen körülmények között akar
küldöttgyűlést összehívni. Addig, amíg a feltételek nem teljesen tisztázottak és
nyilvánvalóak, addig nem döntök. Teljesen nem zárom ki ugyan a jelöltséget, de
például, ha Fodor Gábor újra indulna, akkor nagyon meggondolom, mit lépjek, mert
vele szemben nem akarok kiállni.
2008. 04. 04. (XII/14)
