hetilap

A visszatekintés bonyolult ügy. Mindegy, melyik módszerre támaszkodnak a
kutatók, ha régebbi idők klímájára akarnak visszatekinteni, mindig problémák
lépnek fel. Elvben így folyik le a vizsgálat: a fáknál az évgyűrűk sűrűsége,
szélessége és kémiai összetétele a múlt hőmérsékletéről és csapadékáról ad
felvilágosítást; a jég esetében a kutatók a víz kémiai összetételére és a jégbe
zárt légbuborékokra koncentrálnak. Utóbbiak segítségével a kutatók elvileg több
százezer évnél is távolabbra tudnak visszatekinteni az éghajlat-történelemben.


A precízebb módszer az olyan, idősebb fák gyűrűinek vizsgálata, melyek több
évezrede mocsarakban és folyók kavicsrétegeiben konzerválódtak. Ezek alapján 12
468 évet ölel fel a hohenheimi egyetem szakadatlan évgyűrű-kalendáriuma. Vannak
ezen- kívül egyedi, még régebbi „puzzle-darabok” is, amelyek részben
időszigetekké kapcsolódnak össze, és pontos dátumot egyelőre még nem kaptak. A
„faarchívum” tehát precíz, de rövidlátó.

A több évezredes gleccserek és jégpáncélok jégrétegei jelentősen messzebbre
érnek vissza a múltba: több mint százezer évet tudunk segítségükkel
rekonstruálni a éghajlat-történe-lemből. De az örök jégből származó
információkkal van egy probléma: néha a részletekben nem precízek: „alkalomadtán
hiányzik pár év, mert a szél az új havat néhány helyen elfújta, néha pedig
duplák a rétegek, mert az elhordott hó egy másik helyen újra a földre hullt” –
magyarázza a hohenheimi egyetem paleo­botanikusa, Michael Friedrich. Évszázados
viszonylatban az eltérések mindig újra kiegyenlítődnek, úgyhogy a
klímaingadozások nagy léptéket alkalmazva igen jól követhetőek.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Lund Egyetemről Raimund Mun­scheler vezetése
alatt össze tudta kapcsolni a „éghajlatarchívumokat”. A Nature-Geoscience
aktuális kiadásában publikált új módszer kombinálja a két „archívum” előnyeit,
és kikü­szöböli hátrányaikat. „Például ezidáig feltételezhető volt egy kétszáz
évnyi lyuk a fagyűrű-kalendáriumunkban – mondta Michael Fried­rich. – A
gleccserjég azonban arra engedett következtetni, hogy az egyáltalán nem is
létezett.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek