Egy olyan országban, ahonnan a világ heroin- és ópiumellátásának 93 százaléka
származik, a termőföldek felszámolása egyre több parasztot tesz
fizetésképtelenné. Mullah Mohammed Omar tálib vezető ugyanis betiltotta a
máktermesztést, s ez a családok többségére nézve súlyos következményekkel
jár.
Jelenleg mintegy 500 ezer afgán család tartja fenn magát máktermesztésből, az
átlagosan hatfős famíliák bevétele 300 dollár (49 200 Ft) körül mozog fejenként.
Az igazi hasznot azonban a kereskedők, a tálib szövetségesek, illetve azok a
korrupt tisztviselők fölözik le, akik tevékenységüket legitimálják. A farmerek
jutaléka csupán a létfenntartáshoz elegendő, ezért nem ritka jelenség, hogy a
helyi kereskedőtől kölcsönkért pénzösszeget fizetőképesség hiánya miatt
alternatív módon törlesztik az adósok.
A helyi szokások értelmében az érintett család köteles egyik lányát férjhez adni
a hitelezőhöz – korra való tekintet nélkül. Sajnos már olyan is előfordult, hogy
egy apa két hónapos kislányának kezét ígérte oda egy felnőtt férfinak. És mivel
a hitelezők nem ismernek könyörületet, az adósság miatt kötött házasságok
száma várhatóan növekedni fog.
Ez a gyakorlat abból a tradícióból ered, amely alapján a vőlegény családja
jegyajándékként bizonyos összeget fizet a menyasszony édesapjának. Ez az összeg
ma 3-8 ezer dollárra (fél-másfél millió forint) tehető, amely egy kétségbeesett
földművesnek „megváltás”, de valójában foltot ejt az érintett hajadon és egész
családja, nem utolsósorban pedig a nemzet becsületén is. Ha egy adós gazdának
lánygyermek híján erre nincs lehetősége, a hitelezők egy ablak nélküli szobába,
kis lángon égő tűz mellé teszik megkötözve. Lassú és biztos fulladás vár rá.
Hamid Karzai afgán elnök nemrégiben felszólította népét, hogy ne adják el
pénzért lányaikat, főleg ne idős személyeknek – ráadásul kényszerházasságokba –,
ám a helyi farmerek az életükkel játszanak, ha nem tudják a kölcsönt
visszafizetni. Hiába az elnök felszólítása, ha a szomorú gyakorlatért közvetve
éppen a kormány a felelős. A kabinet termények kiirtására rendelt osztagai
folyamatosan számolják fel a mákültetvényeket, így azok a családok, amelyeket
hitel terhel, százával kerülnek lehetetlen helyzetbe egyetlen anyagi forrásuk
elvesztése miatt.
Egyéb termények, mint például a búza vagy a kukorica termesztésének állami
szintű szorgalmazása kudarcba fulladt, mivel a mákkal eddig tízszer annyit
kereshettek a földművesek. Ráadásul egy olyan országban, ahol nem létezik állami
hitel a kisgazdák számára, az ópiumtermelők könnyen juthatnak anyagi előnyökhöz.
Ennek ellenére Loren Stoddard, a Nemzetközi Fejlődésért Felelős Amerikai
Ügynökség afganisztáni igazgatója szerint a terményhelyettesítő program már
hozott eredményeket, mivel mintegy 40 ezer család részesül valamilyen
kárpótlásban az ópiumból származó jövedelem kieséséért cserébe. Az érintettek
viszont ebből az összegből nem tudják fenntartani a családjukat, sokan az
eladott lányaik után kapott pénzből élnek, mivel a búzából vagy gyümölcsből
származó bevétel egyhavi költségüket sem fedezi.
Sajnos a mákföldek felszámolása nem az egyetlen oka a jelenségnek. Bizonyos
tartományokban a hitelezők szándékosan vadásznak az „ópiumvirágokra”, azaz a
hajadonokra, akiket könnyen megszerezhetnek a vészhelyzet következtében előállt
fizetésképtelenség ürügyén. A déli tartományokban pedig az apák nemcsak az
adósságuk elengedését kapják lányukért cserébe, hanem ezenfelül méltányos
összeget is a vőlegény családjától. Ezért aztán a nehéz anyagi körülmények
között élő lányos apák ezt be is kalkulálják a költségvetésbe, gyakran már
nyolcéves lányaikat is kiházasítva.
Jelen állás szerint az afgán jegyességek fele kifizetetlen adósságok miatt
köttetett, és az újdonsült menyasszonyok között ötéves kislánnyal is
találkozhatunk, aki amíg elég éretté nem válik a házaséletre, háztartási
alkalmazottként dolgozik a vőlegény családjánál. Ezek a lányok gyakran már az
esküvő napján az öngyilkosságba menekülnek, vagy azért imádkoznak Allahhoz, hogy
ne szülessen lánygyermekük, aki esetleg hasonló sorsra juthat. (Forrás:
Newsweek)