Hatvan éve vár a Várban

Az oroszok bombázták le a második világháborúban

Fotó: Somorjai László

A köznyelvben leginkább Budai Várként emlegetett városrész alapvetően két fő
területből áll. Az északi felén található az egykori polgárváros, amelynek
épületei többnyire ma is lakófunkciót töltenek be. Az egymásnak támaszkodó
polgárházak sorát csak helyenként szakítja meg egy-egy, a 60-as évek önérzetét
hirdető építmény. Sajnos a romantikus belső udvarokat szigorú kaputelefonos
ajtók rejtik el a kíváncsiskodók elől.

A „Budai Vár” déli részén található az egykori királyi palota. Építése a
tatárjárás után kezdődött, amikor is IV. Béla ide jelölte ki új székhelyét.
Különösen Mátyás és Beatrix házasságkötése után (1476) Buda európai
viszonylatban is jelentős politikai, művészeti és tudományos központtá
fejlődött.

A polgárváros és a királyi palota közötti területen – ez a mai Dísz tér és a
Szent György tér környéke – volt a középkori város egyetlen igazi tere, a
piaccal és a vesztőhellyel. Utóbbi konkrétan a később felépülő Honvédelmi
Minisztérium telkén helyezkedett el, Hunyadi László feje is itt hullott a porba.
A tér körül főleg lakóházak álltak egészen az 1880-as évekig, lassanként azonban
lebontották őket, mert főúri és kormányzati épületeket szántak a helyükre.
Többek között pédául a minisztériumokat is igyekeztek a Királyi Vár közelébe
telepíteni. Így épült ide a Honvédelmi Minisztérium, és kicsit később, hozzá
igen hasonló stílusban a Hadügyi Főparancsnokság.

A kormányépületekben a második világháború bombázásai hatalmas kárt tettek. Ami
pedig megmaradt, azt az „átkos” bürokratái intézték el egy tollvonással. A
királyi istálló és a főhercegi palota romjait egészen a 60-as évekig
meghagyták, majd ezután bontották le őket. A kommentárokból úgy tűnik, hogy az
elvtársak nem tudtak mit kezdeni az „úri Magyarország” maradványaival. A 45
utáni ideológia szemben állt mindazzal, amit a hely képviselt, az egész
archaikus miliő idegen volt e korszaktól. Jellemző az, hogy a királyi palotát
lecsupaszítva, leegyszerűsítve állították helyre.

Az egykori Miniszterelnöki Hivatalból, a Sándor-palotából sem sok maradt meg, de
érdekes módon neki megkegyelmeztek, gyakorlatilag teljesen újjáépítették. A
honvédelmi-hadügyi tömb rehabilitációja azonban elmaradt, 49-ben jelentősen
visszabontották az épületeket, majd sokáig ez volt a székhelye a Várban folyó
építkezéseknek. Évtizedekig különféle tákolmányok csúfították a páratlan
helyszínt. Közben többször is bontottak az épületekből, így mára csak a
Főparancsnokság lábazata maradt meg.