hetilap

Több mint tíz bioetanolgyár épülhet két éven belül Ma­­gyar­or­szágon,
amennyiben minden a befektetők reményei szerint alakul – mondta két évvel
ezelőtt az agrárminisztérium képviselője egy a mezőgazdaság jövőjével foglakozó
fórumon. A tervek szerint a bio­üzemanyag-szektor tartós növekedési pályára
állította volna a halódó ágazatot. „Az agrárszektorban több tízezer dolgozó
juthat majd munkához, az ország intervenciós gabonakészletére, pedig gyógyír
lenne a bioüzemanyag-termelés” –fogalmazott akkor Gőgös Zoltán agrárállamtitkár.


Mára azonban minden megváltozott: a bioenergiáról kiderült, hogy drágább, mint a
benzin és a gázolaj. Felhasználása csak jelentős uniós és nemzeti támogatással
növelhető, ráadásul az élelmiszer-piaci árak az elmúlt két évben közel 50
százalékkal drágultak.

2006-ban, amikor az Egyesült Államokban kötelezővé tették a benzinkutaknál a
bioüzemanyag-kiszolgálást, a kukorica ára hat hónap alatt a duplájára nőtt. A
bioetanol előállításában az Egyesült Államok és Brazília jár az élen, míg a
leg­jelentősebb biodízelgyártó az Európai Unió. Az unióban és az USA- ban
többnyire kukoricából, míg Brazíliában cukornádból állítják elő a bioüzemanyagot.

Ha a bioüzemanyag-felhasználást vizsgáljuk az összes üzemanyag-felhasználáson
belül, akkor megfigyelhetjük, hogy Brazíliában meghaladja a 10 százalékot, igaz,
ott már 1993 óta kötelező a használata. Az USA-ban 2-3 százalékot tesz ki, ott –
mint már említettük – „csak” 2006 óta kötelező a felhasználás. Az EU-ban 1-2
százalékot tesz ki ez az arány, ez a helyzet jellemzi Magyarországot is –
tájékoztatta lapunkat Popp József, az Agrárkutató Intézet igazgatója.

Brüsszelben azonban az uniós képviselők célul tűzték ki, hogy 2010-ig a
tagországok érjék el az 5,75 százalékos arányt, 2020-ra pedig a 10 százalékot.
Ehhez jelentős támogatást biztosítottak, a kö­vet­kező hat évben 120 milliárd
forint összegű segítséget ígértek a ku­ko­ricát termelő hazai gazdáknak.

Az etanollufi azonban hamar kidurrant, a tavalyi évben az intervenciós
kukoricaárakat másfélszeresen túlhaladta a gabonák szabadpiaci ára. Ebben a
megváltozott világgazdasági környezetben a gazdák már nem akarnak alacsonyabb
áron kukoricát termelni. Popp József szerint drága kukoricából csak még drágább
üzemanyag állítható elő.

A kutató szerint azonban még minden képlékeny a bioágazatban, mert a világ nem
ülhet ölbe tett kézzel, várva a kétszáz dolláros olajárat. Az olajárrobbanás
újra az alternatív energiák keresése felé löki a gazdaságot, valószínűleg a
bioüzemanyag-sztorinak sincs még vége, hiszen a környezetszennyezés további
hatásaival is rövidesen számolnia kell a gazdaságnak.

A bioüzemanyag-felhasználás azt jelenti, hogy elvileg nem kerül több szén-dioxid
a légkörbe, mint ameny­nyi szén-dioxidot a növény megtermel. Tehát fosszilis
energiahordozókkal szemben óriási előnye a bioüzemanyagnak, hogy a
szén-dioxid-kibocsátást jelentősen mérsékeli – mondta Popp József lapunknak.

Ma Magyarországon csak két helyen gyártanak bioüzemanyagot, Győrben és
Szabadegyházán – fejtette ki a Heteknek Kósz Tamás gazdaságkutató. A hazai
benzinkutaknál ugyan már lehet kapni az E85 üzemanyagot, ami 85 százalékban
tartalmaz bioetanolt, de egyelőre a kereslet igen kicsi a környezetbarát
üzemanyag iránt.

Ezen a helyzeten csak egyféleképpen lehet változtatni: az üzemanyag ára teheti
környezettudatosabbá a magyar fogyasztókat – állítja a szakértő. Ahhoz, hogy
legyen jövője a hazai bioüzemanyagnak, a kormányzat határozott támogatására
lenne szükség. Az eddig tiltólistán szereplő génkezelt kukoricából, magas
terméshozam mellett, komoly gazdasági tényező lehetne a magyar
bioüzemanyag-ágazat. A kormány döntését erősen befolyásolja az unió szakértőinek
jelentése, amely a bioetanol-előállítás gazdaságosságát vizsgálta az elmúlt
években. A kutatás eredménye alapján valószínű, hogy a szakbizottság a bioetanol
alapanyag-előállítás uniós támogatásának leállítására tesz javaslatot a
közel­jö­vőben, ami végleg megpecsételheti az ágazat sorsát.

Zsemberi László, a BKZ Beruházás-fejlesztő Zrt. vezérigazgatója, nem osztja a
komor jóslatokat.

A szak­ember elmondta, hogy Svédországban már jelenleg közel 400 töltőállomásnál
lehet 85 százalék etanolt tartalmazó E85-öt tankolni, és 2020-ra az ország
teljes kőolajfüggését fel kívánják számolni a svédek. A svéd modell gazdaságilag
is követhető, ráadásul hazánk adottságai ideálisak a szükséges gabonák
termeléséhez és a bioetanol-gyártáshoz. A gazdákat hosszú távú beszállítói
szer­ző­dé­sekkel lehet megnyerni, sőt a második generációs bioetanol-előállítás
során még komolyabb piac nyílna az energianövényeket termelő gazdák számára. A
BKZ Zrt. projektjei közvetlenül 300, közvetetten mintegy 10 ezer embernek
adhatnak munkát, így az etanolipar összesen akár 30 ezer munkahely fenntartását
is lehetővé teheti – vélekedett lapunknak Zsemberi László. A beruházási
szakember szerint a környező országok nem ilyen mereven reagálnak az
élelmiszer-piaci változásokra, ezért ha nem cselekszünk időben, a magyar
kukoricából rövidesen a határon túl fognak majd bioetanolt gyártani.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek