hetilap

Az 1849-ben kirobbant kalifor­niai aranyláz, amikor mintegy 300 ezer, egy
csapásra meg­gazdagodni vágyó férfi lepte el a nyugati partvidéket, hallatlan
mér­tékben felgyorsította az Egyesült Államok terjeszkedését a Csendes-óceán
irányába. Fél évszázaddal később Klondike környékén bukkantak aranyra, akkor
Alaszkát vették célba az Államok minden vidékéről, de Európából is ezrével
özönlöttek oda a kalandorok.

Az aranylelőhelyek kimerültével aztán a szerencsés újgazdagok teli zsebbel, dús
bankszámlával távoztak, a balszerencsések pedig – nemegyszer kilenc gramm
ólommal a fejükben – ott maradtak a temetőkben. San Franciscótól északra afféle
múzeu­mokként tekinthetők meg az aranyásók egykori tanyái: elhagyott
tömegszállások, bordélyok, kocsmák, ahol ma csak a szél csapkodja az ajtókat;
másfél százada rozsdásodnak a szükségtelenné vált keskenyvá­gányú vasutak
elhagyott sínpárjai. Az Egyesült Államok nyugati vidékein, Észak-Kaliforniában,
Ore­gonban, Arizonában azonban az utóbbi hónapokban ismét kezdenek feltünedezni
a hajdani „negyven­kilencesek” kései utódai. A szövet­ségi tulajdonú nyugati
földterületeket kezelő Bureau of Land Ma­­­­­na­­ge­menthez csupán az idei első
negyedévben 2274 személy fordult bányászati engedélyért.
(Össze­hason­lí­tásképpen: 2005-ben mindössze 132 ilyen kérelem érkezett a
hivatalhoz.) Ők is tudják: csekély az esélye annak, hogy gazdag aranylelőhelyre
bukkanhatnak, a kutatáshoz szükséges pénz és fáradság most mégis megéri a
kockázatot. A nemesfém ára ugyanis eddig soha nem látott csúcsra emelkedett: egy
uncia (28,34 gramm) aranyért ma már több mint ezer dollárt fizetnek, ami egy
harmadával több a tavalyinál.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek