hetilap

Fotó:Reuters

Nagykövet úr, Ön nemrég könyvet írt a Jeruzsálem körüli vitákról és
harcokról. Ön szerint melyik leírás jellemzi jobban a várost: a három
egyistenhívő világvallás békés együtt élésének központja, vagy a köztük lévő
feszültségek epicentuma, amely akár egy apokaliptikus konfliktus kiindulópontja
is lehet?

–Jeruzsálem egy olyan város, amelynek védelmezőre van szüksége, aki
biztonságot tud adni a számára. Mióta Izrael 1967-ben egyesítette Jeruzsálemet,
valamennyi nagy vallás, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is hozzáférhet
a városhoz és a szent helyekhez, ahol a híveik imádkozhatnak. Ha Izrael
elkövetné azt a hibát, hogy beleegyezik Jeruzsálem újrafelosztásába, az én
megítélésem szerint ez sokkal nagyobb káoszt eredményezne. Veszélybe sodorná
azt, hogy a nagy világvallások hozzáférhessenek a szent helyeikhez. A felosztást
a radikális muzulmánok valószínűleg az apokaliptikus események elindításaként
értelmeznék. Ezért Jeruzsálem felosztása ahelyett, hogy békét eredményezne, a
következő nagy konfliktus kirobbanásához vezethet.

A legélesebb viták az Óvárosban található Templom-hegy körül zajlanak. Miért?

–A Templom-hegy az a hely, ahol Salamon ókori Temploma állt, amelyet maga
Salamon király építtetett. Az ókori Izraelben a zsidók úgy tekintettek rá, mint
arra a pontra a Földön, amely összeköti az ember földi létét Isten mennyei
létével. Ez volt számukra az a hely, ahol a kettő igazából találkozik, ez volt
az a hely, ahol a teremtés kezdődött. Ezért amíg állt a Templom, a Templom-hegy
legfontosabb részébe, amelyet a Szentek Szentjének neveztek, csak a főpap
mehetett be évente egyetlen alkalommal. Hosszan kellett készülnie arra a
pillanatra, amikor oda beléphetett, mivel a zsidók nagyon mélyen tisztelték ezt
a helyet. Miután a rómaiak lerombolták a második templomot, a zsidók továbbra is
a Templom-hegy felé fordulva imádkoztak és amikor csak erre lehetőségük volt,
igyekeztek felkeresni Jeruzsálemet.

Tény az, hogy a muzulmánok számára is bizonyos értelemben fontos volt a
Templom-hegy. Ugyanakkor a muzulmánok legszentebb helye az Arab-félszigeten,
Mekkában van, ahol a nagy mecset áll a mekkai Kába kővel, amelynél a muzulmánok
imádkoznak. A másik szent hely Medina, amely a Mohamed halála után létrejött
első iszlám állam fővárosa volt. Jeruzsálem ezért csak a harmadik legszentebb
helye a muzulmánoknak, és valószínűleg ennek is fő oka az, hogy a város már
korábban a zsidók számára a legszentebb hely volt. A muzulmánok rendelkezésére
áll ma az al-Aksza mecset a Templom-hegy déli oldalán, valamint a Sziklamecset.
Ez utóbbi nem is tekinthető igazán mecsetnek, hanem inkább egy szentély, amely
ugyanazon a sziklán áll, mint ahol a Szentek Szentje állt annak idején.

A muzulmán álláspont az idők során változott a Templom-heggyel kapcsolatban.
Hogyan és miért történt ez?

–Az utóbbi években sajnálatos módon elterjedt egy új álláspont, amelyet
Jasszer Arafat fogalmazott meg, amikor Ehud Barak izraeli miniszterelnökkel és
Bill Clinton amerikai elnökkel tárgyalt Camp Davidben, 2000 júliusában. Akkor
Arafat kijelentette: soha nem is állt zsidó templom Jeruzsálemben. Ezt a sajtó
is felkapta, és a következő napokban több újságban is az jelent meg, hogy a
Templom talán Nabluszban állt, ami ma a Nyugati part területén van, vagy épp
Jemenben, de semmiképp nem Jeruzsálemben.

Mi volt a célja Arafatnak ezzel a történelemtagadással?

–Azért kezdte el hangoztatni a Templom tagadását, hogy aláaknázza Izrael és
a zsidók Jeruzsálemmel kapcsolatos igényét. Azt gondolta, hogy egy ilyen
hajmeresztő ötlettel akár arra is terelheti a gyanút, hogy valójában a gazdasági
érdekek, vagy az olaj az igazi ok, és ezzel maga mellé tud állítani számos
nyugati értelmiségit és egyházi személyt. Clintonnak azonban egy ponton elege
lett, és nagyon felháborodott Arafat állításai miatt. Azt mondta Arafatnak:
várjon csak egy pillanatra, az Újszövetségben Jézus maga is felment a
Templom-hegyre és meglátogatta a Templomot, sőt maguk a korai apostolok is
áldozatot mutattak be a Templomban. Arafat szemébe vágta, hogy nemcsak a
judaizmus, hanem a kereszténység állításait is tagadja. De a palesztin vezető
kitartott az állítása mellett, amely azóta elterjedt az egész iszlám világban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek