Fotó: MTI
A tusnádfürdői szabadegyetem zárónapjának fő attrakciója Orbán Viktor és
Tőkés püspök beszéde immár évek óta. Az „Európa. Autonómia” címet viselő
előadáson az eddigi táborzárókhoz képest nem hangzottak el botrányszagú
üzenetek. Semmi provokáció, amire a romániai és magyarországi politikai
ellenfelek felkapnák a fejüket. A dologban azonban nincs semmi meglepő.
A júniusi helyhatósági választásokon csúnyán leszerepelt a Fidesz erdélyi
szárnya, a Magyar Polgári Párt (MPP), és a székelyudvarhelyi polgármester, Szász
Jenő is várakozáson alul teljesített. A polgári tömörülés vezetőjeként, neki sem
sikerült Hargita megyetanács elnöki posztját megszereznie. Az RMDSZ viszont
túlnyerte magát a magyar–magyar választási párharcban, így nyeregben ülve
tárgyalhat az erdélyi magyarság őszi választási összefogásáról. E helyzetet jött
menteni a Fidesz elnöke is, és vele a párt két Erdélyért felelős vezetője, Kövér
László és Németh Zsolt.
A szóbeszéd szerint Szász Jenő személye volt a fő kérdés, hiszen a volt
udvarhelyi polgármester nem hajlandó az RMDSZ ajánlatáról – egy „belső
koalícióról” – tárgyalni. Szász elképzelése ehhez képest választási összefogást
sürget, amire viszont az RMDSZ nem hajlandó, mondván, hogy a román választási
törvények ez esetben százalékban határozzák meg a parlamenti bejutás küszöbét.
Az anomália egyelőre megoldhatatlan feladatnak tűnik, hiszen Tusnádon Orbán
elnök hosszas győzködése után sem változott semmi. Közben az RMDSZ vezetője
szinte egy időben tárgyalt a közeli Bálványoson az általa a szövetségen kívüli
magyar politikai erők vezetőjének titulált Tőkés püspökkel – úgy tűnik sikerrel.
A legutóbbi fagyos hangulatú Markó–Tőkés-levélváltással szöges ellentétben
ugyanis most szerencsésen alakultak a tárgyalások Bálványosfürdőn. Az RMDSZ-nek
sikerült meggyőznie a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
(EMNT) küldöttségét arról, hogy a belső koalíció a legjobb megoldás az őszi
parlamenti választásokra. Tőkés is jelezte a sajtónak: „kellemesen csalódott” az
RMDSZ hozzáállásában.
A nemzeti tanács elnöke kijelentette: most ugyanakkora nyitottságot vár el a
Magyar Polgári Párttól (MPP), mint amilyent az RMDSZ tanúsított. Az RMDSZ és az
EMNT elnöke a tárgyalás után a sajtó képviselőinek elmondta: az RMDSZ július
26-ig vár választ az MPP-től a „belső koalícióra” vonatkozó ajánlatra. A
megállapodás megszületésében nagy valószínűség szerint szerepet játszott, hogy
Orbán Viktor beszédében arra is kitért Tusnádfürdőn, hogy az erdélyi magyar
politikai képviselet csak akkor erősödhet tovább az őszi parlamenti
választásokon, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó
politikai erők között. A tusnádfürdői táborban terjedő pletykák szerint Szász
Jenő egyhetes ultimátumot kapott a megegyezés aláírására.
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a két szónok ennek szellemében szólalt fel
a tusnádi szabadegyetem záróeseményén. Tőkés László a szokásos improvizálós
stílusában egy Makkai Sándor-idézettel indított, mert szerinte az erdélyi kérdés
elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. A püspök és európai parlamenti
képviselő különbséget tett a „sikerorientált oppurtunista politika és az
értékelvű nemzetpolitika” között. Egy metaforasorban fejtette ki, hogy hivatása
az erdélyi Tündérkert minden növényét, beleértve a tulipánt és a fenyőt egyaránt
védeni. Meg kell akadályozni, hogy a tulipánból legyen az elnyomás szimbóluma,
és a Székelyföld fenyőiből „nehogy a mi népünknek ácsoljanak keresztet”.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács pénteki tanácskozására áttérve azt
emelte ki, hogy azon az RMDSZ képviselőin kívül mindenki ott volt. „Új egységre
van szükség, és ennek új többséggé kell válnia. Ahhoz viszont, hogy ez
létrejöjjön, az őszinteségnek és a nyíltságnak arra a mértékére van szükség, ami
ezt a tábort jellemzi” – mondta Tőkés. „Egy kis alázattal és bölcsességgel
eljöhetett volna ide Markó Béla is” – hangoztatta a politikus.
Orbán Viktor a szokott, logikusan felépített előadását poénnal indította: az
RMDSZ-es meghívottak masszív távolmaradására célozva: „vannak, akik hiányoznak,
és vannak, akik nincsenek itt”. Központi üzenete egy a „nemzet mindig több, mint
egy ország” aforizmára épült. Az utóbbi egy szabályrendszer, sportnyelven szólva
a felszerelés és a szabálykönyv, azonban egy nemzetnek érzései vannak. Fontos
különbség van a Magyar Köztársaság, mint az állami működés szabályrendszerét
jelentő megnevezés és a nemzetet jelképező Magyarország között.
A „szocialisták által tönkretett anyaország” számára pártjának programját így
foglalta össze: versenyképes társadalmat kell építeni, azaz szociális egyensúlyt
kell elérni, stabil létbiztonságot kell teremteni, és meg kell teremteni a
képzés, a tudás és a tanulás esélyét minél szélesebb kör számára. „A Fidesz
által javasolt új egyezség lényege, hogy a fentieket mindenki számára
biztosítsuk” – mondta Orbán Viktor. A pártelnöknek az erdélyi helyzetre
vonatkozóan „gyakorló politikusként a következő a szakmai tanácsa”: ha egy
közösséget összetartó régi egyezségek már nem működnek, akkor újakat kell lépni.
Az erdélyi politikában viszont 2003-tól, Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnöki
tisztségének megszüntetése óta úgy látja, hogy a régiek helyébe nem kerülnek új
megállapodások. „Nem akarjuk osztani az észt, a konkrétumokba nem akarunk
belemenni, de azt szeretnénk, ha a vitatkozó felek félretennék az ellentéteiket,
és megegyeznének” – utalt Orbán a novemberi romániai országgyűlési választások
előtti megegyezési kényszerre.
Kérdésre válaszolva még hozzáfűzte, hogy nem tárgyalt Markó Bélával. „Béla már
nagyfiú, és tudja a telefonszámom: ha találkozni akar velem, föl tud hívni.”
Majd a Fidesz elnöke sok sikert kívánt a megegyezéshez Tőkésnek, Szásznak és
Markónak.
2008. 07. 25. (XII/30)
