hetilap

Két éve még a magyar felsőoktatási rendszer hibájának tartották piacpárti
közgazdászok, hogy a lakosságszámhoz képest a régi EU-tagországok (tehát a
fejlett Nyugat) arányánál is többen vettek részt a felsőoktatásban. Ráadásul ez
az amúgy is magas arány a munkaerő-piaci igényekkel még köszönő viszonyban sem
volt, hiszen miközben a hiányszakmának számító mérnöki pályát a 2004/2005-ös
tanévben csupán

35 ezren választották, addig 66 ezren vettek részt a köztudottan túltelített
pedagógiai képzésben. Ugyanezen időszakban az évente maximum száz új munkatárs
befogadására képes újságíró-társadalmat 15 ezer kommunikáció szakos diplomás
célozta meg. Mindez sajnos azt jelenti, hogy az állam nem hatékonyan költötte el
az adófizetők pénzét a méregdrága felsőoktatásban.

A felsőoktatásba belépők számának növekedési üteme egyébként idén megtört. A
ponthatárok meghúzása után a mintegy 97 ezer jelentkező közül közel 82 ezren
nyertek felvételt, szemben a 2004-es évvel, mikor is 166 ezer volt a jelentkezők
száma. Míg 2007-ben több mint 400 olyan szak volt, ahol nem volt elég a kitűnő
érettségi sem a bejutáshoz, az idén fele ennyi szakon kellett csak a pluszpontok
megszerzésére törekedni. Országos szinten 450 pont felett 22 szakon állapították
meg a ponthatárt, ebből tíz szakot a Budapesti Corvinus Egyetem indított.
Meglepő módon több mint 400 helyen 160 körül alakultak a pontok, ennyivel is be
lehetett kerülni a felsőoktatásba. A legtöbb ilyen szak (így például a Debreceni
Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki kara, valamint a Gábor Dénes
Főiskola mérnök-informatikus szaka) költségtérítéses formában hirdette meg
ezeket a képzéseket. Államilag támogatott képzésre összesen 52618-an, nappali
alapképzésre 38658-an kerültek be.

A kormány az általános demog-ráfiai apállyal magyarázza a létszámcsökkenési
jelenséget. A Fidesz azonban mindezt negatív jelként értékeli, és a tavalyihoz
képest 12 ezerrel kevesebb jelentkező szerintük többek között a tandíj
bevezetésével való riogatásnak tudható be. Sió László, a Fidesz
oktatáspolitikusa (kis képünkön) úgy véli, idén sokkal kevesebben tudtak
jelentkezni, mint ahányan szerettek volna, így az egyetemek is nehéz helyzetbe
kerülnek, mert a kevesebb hallgatóhoz kevesebb támogatás jár.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek