Fotó: Somorjai László
Az agrártárca elképzelései szerint Magyarország jövőre áttér az
egyszerűsített területalapú támogatási rendszerről az egységes
gazdaságtámogatási rendszerre, az SPS-re – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára. Az
áttérésre szerinte azért van szükség, hogy a magyar agrárgazdálkodók közel
azonos versenyfeltételek mellett gazdálkodhassanak, mint a régi tagállamok
gazdálkodói.
Az SPS rendszer lényege, hogy alkalmazásával a termelés és a támogatás
különválik egymástól, ezáltal több uniós pénzhez jutnak a gazdák. „Ha nem
vezetjük be, a magyar gazdálkodók a fejlett országok agrártámogatásának csupán
60-65 százalékához juthatnak hozzá” – érvelt az államtitkár.
A lépés azonban komoly viharokat és ellenérzéseket kavart a gazdák soraiban. „A
kisgazdaságok sorsa ezzel végképp megpecsételődik. A nagybirtokok létrejöttét
szorgalmazza a lépéssel a kormány” – állított lapunknak Varga Zoltán gazdálkodó.
A kisebb gazdaságok, amelyek hagyományos módon próbáltak eddig termelni,
előbb-utóbb megszűnnek, hiszen nemhogy versenyképesek nem lesznek, hanem a
támogatás átalakulásával életképességük szűnik meg.
A kárpótlással és a részarány tulajdon kiadásával sok helyen „milliófelé”
aprózták szét a termelőszövetkezetek az állami gazdaságok földjeit, és sokszor
olyanoknak, akik még csak meg sem nézték a területet, amit kaptak. Sok föld
bevetetlenül áll évek óta. „Mindez, azért mert a rendszerváltás óta nincs
senkinek semmilyen koncepciója a magyar mezőgazdaság jövőjéről, és az
agrárértelmiség csak a maga hasznát nézve magára hagyta a falut” – panaszolta
Varga gazda.
A minisztérium által szorgalmazott támogatási rendszer buktatója éppen a hazai
birtokszerkezetben van. Alföldi viszonylatban egy családi gazdaság esetében az
életképességhez szükséges földterület nagysága 60 hektárnál kezdődik, ám ekkora
földterület megvásárlásához komoly tőke kell, nem beszélve a lassan
átláthatatlan adminisztrációs feladatok végrehajtásáról. A birtok növelése
érdekében már most folynak a vásárlások, ezért az árak meredeken emelkedni
kezdtek.
Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)
elnöke nem osztja a sötét jövő képzetét, hiszen az elmúlt két évben komoly
nyereséget könyvelhettek el a gazdálkodók az ágazatban. „Megvan minden
adottságunk ahhoz, hogy sikeres legyen a mezőgazdaságunk, és ha a magyar
mezőgazdaság alkalmazkodni tud az unió agrárszabályaihoz, akkor szép jövő áll a
gazdák előtt” – fogalmazott lapunknak az elnök. Nagy Tamás szerint modern
birtokpolitika nélkül nem lehet a jövő agrárpolitikáját elképzelni, ezt
törvényhozásnak is tudomásul kell vennie. Szerinte tarthatatlan, hogy a társas
vállalkozások nem vehetnek földet, ugyanakkor a külföldi gazdálkodók már könnyen
földhöz juthatnak Magyarországon.
A következő probléma az önfejű vagy individualista termelési mód, ahogy a gazdák
gondolkodnak. „Semmi áron se szövetkezne a legtöbb gazda egymással, az pedig,
hogy egy hozzáértő szakembert megfizessenek közösen, szinte elképzelhetetlen. A
megfelelő értékesítésért, kapcsolatok kiépítéséért és fenntartásáért, esetleg a
saját értékesítésért alkalmazkodni kellene egymáshoz a gazdáknak” – mondja
Kovács Lajos békési „őskisgazda”.
„Nem ismerik a szerződési fegyelmet sem, mert hiába kötik le a terméket, ha
valaki egy kicsit ráígér, annak adják, aztán ha a következő évben nem szerződnek
vele, csodálkozik, vagy panaszkodik, esetenként, pedig kiborítja a termést
néhány fotós előtt, és azt hiszi, minden meg van oldva” – magyarázta Kovács
Lajos.
Pálfi Zsolt agrárfejlesztőként dolgozik a szeghalmi kistérségben. Véleménye
szerint a kisebb területen gazdálkodók termelési szerkezete eléggé egyhangú,
többségében gabonát, kukoricát, lucernát termesztenek, azaz olyasmikkel
foglalkoznak, amelyeknél a gépi munka dominál, így még inkább ki vannak téve a
kereskedők önkényének.
2008. 08. 01. (XII/31)
