Pécs fejlődését hátráltatta, és jelenleg is a versenyképességét rontja, hogy
a nagy közúti közlekedési folyosóktól jelenleg távol esik. Ma Pécs az egyetlen
az öt legnagyobb vidéki város közül, melyet nem ér el autópálya, illetve
gyorsforgalmi út. A városok közötti versenyben ennek hátránya már most is
egyértelműen kitapintható, hiszen a működő tőke a jó nemzetközi, országos és
régiós megközelíthetőséggel rendelkező városokat preferálja a befektetések
terén.
„További negatív következmény, hogy az európai uniós támogatási források is a
fejlettebb és a fejlődőképes célterületek felé áramolnak, mely jelenség hosszú
távon tovább mélyíti a városok, régiók versenyében a leszakadók és a fejlettebb
területek közötti különbségeket” – fejtette ki lapunknak Tasnádi Péter, Pécs
polgármestere, hogy miért is tartja létfontosságúnak az M6-os megépülését.
Természetesen a polgármesterrel nem ért mindenki egyet. Néhány nappal ezelőtt
Reményik Károly, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)
elnök-vezérigazgatója mondta el újságírók előtt, hogy az M43-as és az M86-os
autópálya megépítését sokkal fontosabbnak tartotta volna, mint az M6-osét.
Általában a Pécshez kötődő politikusok ereje (Gyurcsány, aki itt járt egyetemre,
Szili, akinek Pécsről indult a politikai karrierje, Gráf pedig Baranyában
„nagybirtokos”) az általános magyarázat arra, hogy miért sikerült az
autópálya-építést keresztül vinni. Természetesen a 2010-es rendezvénysorozat is
valamennyire kényszerítő hatású, hiszen nyilván senki sem akarja, hogy
illusztris vendégek döcögjenek le Pécsig a kétszer egysávos, amúgy életveszélyes
„hatoson”.
„Az M6-os megépülése nem csak nekünk fontos, hiszen egy közlekedési folyosó
része, amelynek többek között Helsinki, München és Szarajevó az állomásai” –
vélekedett a polgármester.
Az autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszát 2006. június 11-én már
átadták a forgalomnak. Az M0-ás autóút és az Érdi-tető közötti szakasz építése
jelenleg is folyik. Akik autóval járnak errefelé, több mint négy éve figyelhetik
az itt folyó, váltakozó intenzitású munkálatokat. Fazekas Orsolya, a NIF
kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy a műszaki átadás-átvétel
augusztus 31-ével kezdődik, majd ezt követi a kötelező hatósági eljárás, melynek
lezárása után – várhatóan szeptember közepe-vége felé – helyezik forgalomba a
szakaszt. A beruházás során nehézségeket és időtöbbletet jelentettek a
nagyszámú közműkiváltások (megközelítőleg 160-170), melyeket a kivitelezőnek
el kellett végeznie.
Sokáig nem lehetett sok hírt hallani az autópálya többi szakaszának az
előkészületeiről, de végül ezek felgyorsultak, mert 2007. november 21-én aláírta
a közlekedési miniszter az M6-os Szekszárd–Bóly és az M60-as Bóly–Pécs
szakaszára a beruházási szerződést a Strabag AG vezette Mecsek Autópálya
Konzorcium Zrt-vel. A projekt – leginkább a szerződéskötés gyorsasága miatt –
elnyerte „Az év üzleti díja” elismerést az Európa-Közel-Kelet-Afrika régióban.
Az indoklás szerint azért, mert a pályázat megjelenésétől számított hét és fél
hónapon belül eljutottak a szerződéskötésig.
Megkeresésünkre Pécsi Zoltán, a Magyar Aszfalt Kft. projektvezetője elmondta,
hogy a munkálatok a megfelelő ütemben haladnak, így valószínűleg tartani tudják
a 2010. március 31-ei határidőt. Az M6-os középső szakaszára a kiírás csak 2007.
december 19-én történt meg. Az eredményhirdetésen – 2008. június 17-én – a
Bilfinger Berger PI GmbH M6 Tolna Konzorciumot hirdették ki győztesnek. A
munkálatok várhatóan még idén nyáron elkezdődhetnek.
A győztes ajánlat érdekessége, hogy a konzorcium az eredetileg 190 milliárdos
ajánlatát lecsökkentette 119,6 milliárd forintra. Ez az összeg – ismerve az
autópálya-építés és -üzemeltetés költségeit – a szakértők szerint igen kevésnek
tűnik 65 kilométer autópálya építéséhez és fenntartásához. De nem csak ez az
egyetlen furcsaság a tender körül. Eredetileg ez a szakasz is magánerő
bevonásával, úgynevezett PPP-konstrukcióban készült volna el. A hibás
megvalósítás miatt azonban az egész összeg költségvetési tételnek minősülhet, és
így többletkiadást jelenthet a költségvetésnek, pontosabban beleszámíthatják a
államháztartás hiányába, ami rontaná a konvergenciaprogram megvalósulási
„adatait”. A pálya építési határidejét valószínűleg tartani fogják, mert a
csúszást a Strabag és a Bilfinger az előirányzott magas kötbérfizetési
kötelezettségen kívül a nemzetközi hírneve miatt sem kockáztathatja.
Pécs polgármestere is a reményét fejezte ki lapunknak a megvalósulással
kapcsolatban: „Minden bizodalmunk megvan, hogy a tervezett 2010. tavaszi
átadással Pécs autópályán is megközelíthető lesz Budapest felől, mely
mindenképpen kedvező hatással lesz a Pécs 2010 Kulturális Főváros programjaira.
2008. 08. 01. (XII/31)
