Rendkívüli képviselő-testületi ülésen hatalmazták fel a helyi városatyák
Várnai László (MSZP) polgármestert és Lukács László (Fidesz) alpolgármestert,
hogy hűtlen kezelés miatt tegyen feljelentést a Halasi Városgazda Zrt. ellen. Az
ügy előzménye az volt, hogy a fideszes többségű önkormányzat által alapított
vagyonkezelő cégnél nyáron lefolytatott ellenőrzés komoly hiányosságokra
bukkant. A vizsgálatot azért rendelte el a képviselő-testület, mert a gazdasági
társaság önkormányzati felhatalmazás nélkül vételi szerződést kötött egy helyi
vállalkozó telephelyére 75,6 millió forint értékben. A vizsgálat során független
ingatlanszakértő 33 millió forintra értékelte az ingatlant, így a jogi szakértő
szerint felmerült a hűtlen kezelés gyanúja. Ráadásul már megkötötték az
adásvételi szerződést, a zrt. pedig 11 millió forintot átutalt előlegként (a
helyi szocialisták szerint) a Fidesz-közeli vállalkozóként ismert Szabó
Tibornak, vagyis az eladónak. Annak ellenére, hogy Valaczkai László
vezérigazgatónak nem volt felhatalmazása 1 millió forint feletti tranzakciót
aláírni.
A céget tavaly nyáron a jobboldali többség azzal a szándékkal alapította, hogy
az hatékonyabban működteti majd a városi intézményeket, profi pályázatokat ír,
és jelentős tőkeberuházásokat készít elő. A vezetőként felkért – korábban többek
között éppen Szabó Tibor vállalkozásánál dolgozó – Valaczkai László és társai
hozzáértéséről a Fideszben szuperlatívuszokban beszéltek, mondván, hogy ők a
megye legjobb szakértői, akik akár hétszámjegyű fizetést is megérdemelnének.
Ők maguk úgy nyilatkoztak, hogy a városi cégek közötti „szinergiákat”
kihasználva hosszabb távon akár nyereségessé is tudják tenni az önkormányzati
vállalkozást. Ezt azonban nemcsak az ellenzék (ez esetben a szocialisták) és a
baloldali polgármester kezelte fenntartásokkal, hanem számos – esetenként
jobboldali – vállalkozó is. Nem értették ugyanis, hogy ha olyan, súlyos
önkormányzati támogatásra szoruló városi vállalkozásokat, mint a helyi média,
illetve a kultúraszervező kht., visznek be a holdingszervezetbe, akkor „mínusz
plusz mínuszból” miként lesz plusz.
A baloldali kisebbség attól is tartott, hogy a fideszes „felsőbb utasításra” –
részben a 200 ezer lakosú Debrecen mintájára – létrehozott csúcsszerv a 30 ezres
Kiskunhalason semmi másra nem lesz jó, mint politikai hatalomkoncentrációra.
Mint többen hangoztatták: a HV Zrt. állam lesz az államban, amely bárkit
meneszthet a városi intézményekből, valamint általa a közpénz kezelését kivonják
az önkormányzati kontroll alól. Később a helyi televíziót és a városi
hetilapot üzemeltető Halasmédia Kft. ügyvezető-főszerkesztőjét mandátuma
kitöltése előtt valóban menesztették, helyére „megbízható” főszerkesztőt és
ügyvezetőt neveztek ki. Becslések szerint a zrt. egy év alatt több mint 300
millió forintot költött el saját magára, illetve olyan szakértői megbízásokra,
amelyek mögött – legalábbis az ellenzék szerint – kétséges, hogy van-e
teljesítés.
Az említett telekügylet nyomán egyébként már a Fideszen belül is többen
felkapták a fejüket.
A tervezett tranzakció kapcsán indult vizsgálat szerint a HV Zrt.-nél számlarend
szinte nem is létezett; a házipénztárt ugyanaz a személy kezelte, aki egyben
annak ellenőre is volt; a cég nem rendelkezett üzleti tervvel. A zrt. továbbá a
76 milliós telekügylethez sem önkormányzati hozzájárulással, sem pénzügyi
fedezettel nem rendelkezett, és sem a közbeszerzési előírásokat, sem az
önkormányzati vagyonrendeletet nem tartotta be. Hogy ebben kinek és mennyiben
van – ha van – büntetőjogi felelőssége, azt a feljelentés nyomán az ügyészség
fogja kivizsgálni.