Fotó: Somorjai László
Érthető nyelven megfogalmazva ez azt jelenti, hogy elméletileg egyetlen
grémium kezébe került az élelmiszerekkel kapcsolatos szinte teljes folyamat
ellenőrzése, a „termelőtől az asztalig”. A jogszabályhoz fűzött magyarázatban
található, hogy a kormány felismerve az igényeket, „nemzetközi mércével mérve is
élen járva” adott utasítást az új szerv létrehozására.
Régen a Köjál nevét rettegték az éttermek vezetői és a sarki közértesek, aztán
névváltoztatás történt, és az ÁNTSZ lett a régi-új mumus. 2008-tól az MgSZH (Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal) betűszót kellene megjegyezni. Az élelmiszerláncról és
hatósági felügyeletéről szóló törvény rendelkezései azonban egyes kérdésekben
nem nevezhetőek elég egyértelműnek. Az új jogszabály meghozatalát az is
indokolta, hogy ne fordulhasson elő az az eset, hogy egy kereskedőt akár aznap
egymást követően több hatóság képviselői is felkeresnek, majd ugyanazon
hiányosságért szabnak ki rá bírságot.
A végső fogyasztó szempontjából ez lenne a kisebbik probléma, hiszen ha
valakinél mindent rendben találnak, legfeljebb a kereskedő számára kényelmetlen,
hogy többször kell elővennie az iratokat, és több hatóság képviselőit kell
végigvezetnie az üzleten. A gond a gyakorlati megvalósításnál kezdődik.
Az élelmiszerlánc ellenőrzésében részt vevő hatóságok munkájának koordinálása és
a nemzetközi kapcsolattartás a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal feladata. A
hivatal a 2004-es fűszerpaprika-botrány következtében került át a
földművelésügytől az egészségügyi tárca irányítása alá. Az akkori ügy
kivizsgálásában a döntő szerepet az ÁNTSZ játszotta, majd jött a Mega-Trade féle
több éve lejárt élelmiszerek átcímkézése, és az élelmiszer-biztonság újra az
agrártárca – egyben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter –
felügyelete alá került. A 2006-ban megindult folyamat következtében a médiából
értesülhettünk, hogy a tavalyi év folyamán a korábban szinte csak növény- és
állategészségügyi feladatokkal foglalkozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
(ahol korábban nem humán-, hanem állatorvos szakemberek látták el a feladatokat)
átvett száznégy dolgozót az ÁNTSZ-től. Gráf József akkor azt nyilatkozta, hogy
erre a feladatok bővülése miatt volt szükség. „Egy eredményes, jól felkészült,
szakmailag nagyon kemény munkát végző társaság kezébe került a teljes
élelmiszer-biztonsági vonal, az Európai Unióban először, ilyen szervezeti
formában, ilyen centralizáltan” – mondta az ágazati miniszter.
A jelenleg zajló átalakítások, jogszabály-módosítások célja is az, hogy
összességében egy kézben összpontosuljon a teljes felügyeleti rendszer az
engedélyezéstől az ellenőrzésig. A korábban ebben nagyobb szerepet játszó ÁNTSZ
feladata a kialakult járványok kivizsgálására korlátozódik. Szakmai berkekben
azt a kérdést feszegetik, hogy vajon elegendő-e az ezen a területen munkálkodó
kétezer-ötszáz fős létszám minden feladat ellátására? Hiszen az iskolai
végzettséget igazoló papír mellett a többéves, esetenként évtizedes
tapasztalattal rendelkező szakemberek sok helyütt hiányoznak a folyamatból, és
az új csapatnak csak töredékét teszi ki az ÁNTSZ-től átvett létszám.
A nyáron lezajlott Kánikula kommandó akciója során – az Országos Tisztifőorvosi
Hivatal Kommunikációs Főosztálya által kibocsátott tájékoztató alapján – több
mint háromezer egységet vizsgáltak élelmezés-egészségügyi szempontból a
szervezet felügyelői. Fenti szám csupán egy szűk merítés az ország egész
területén működő kereskedelmi egységek tengerében, melyeket a hatályba lépett
jogszabály alapján a jövőben szintén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
világít majd át.
Csak remélni lehet, hogy a tavalyi év folyamán megkezdődött hatásköri
átalakítások során nem lesznek rendszeresek az olyan közlések, mint amilyet
Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Közegészségügyi Főosztályának vezetője nyilatkozott
júliusban. A főosztályvezető az ellenőrzési jogkör átszervezése nyomán fellazult
hézagos hatósági jelenlétnek tudta be, hogy lényegesen több ételfertőzést
jelentettek az idei nyáron, mint a tavalyi év azonos időszakában. Pedig – mint
mondta – akkor kedvezőbbek voltak a feltételek egy-egy járvány kialakulásához.
2008. 10. 03. (XII/40)
