Magyarország csodálatos megmenekülése

Simor András és Veres János. Átmenetileg megoldották a válságot, de továbbra is
veszélyzónában Magyarország

A történet lényege, hogy több londoni úgynevezett hedge fund megtámadta
Magyarország forintját és állampapírpiacát. A hedge fundok olyan dollár
milliárdokkal üzletelő befektetési alapokat (és brókereket) takarnak, amelyek
rendkívül kockázatos üzletekre játszanak, például arra, hogy egy-egy ország
valutáját vagy részvény- és értékpapírpiacát „bedöntsék”, és az árfolyamok
esésén nyerjenek.

Magyarország azért került sebezhető helyzetbe, mert a világválság miatt
gyakorlatilag elfogyott a szabad forrás a világpiacon, a bizalmatlanság miatt
senki senkinek nem adott kölcsön, ezért drasztikusan csökkentek a befektetések.
2006-ban Gyurcsány Ferenc Őszödön azzal érvelt, hogy a nemzetközi pénzbőség
miatt és trükkök százaival sikerült elkerülnie az országnak a nagyobb bajt.

Az említett pénzbőségnek most lett vége, ami a hiteleken élő Magyarországot
eladósodott helyzetben érte, amikor elemi érdeke volt az országnak, hogy a
lejáró hitelei helyére újakat tudjon felvenni, hogy a működését biztosítani
tudja. Hasonlóképpen a bankok „nyakig” tele vannak devizahitelekkel. A bizalmi
válság miatt nem volt kereslet a magyar állampapírokra, ezért az Államadósság
Kezelő Központ (ÁKK) kamatemelésekkel igyekezett vonzóbbá tenni a magyar
papírokat, de így is alig akadt „vevő” Magyarországra.

A shortosoknak hívott befektetők számára a részvények esése miatt remek üzleti
lehetőségnek bizonyulnak a gyengülő papírok. A logika az alábbi: ha például egy
részvény árfolyama 5 ezer forint, akkor úgy adnak el részvényeket, hogy adott
esetben nincs is a kezükben, mert arra spekulálnak, hogy amikorra le kell
szállítaniuk a részvényeket, akkor már csak 4 ezer forintba fog kerülni.
Megveszik a piacon 4 ezerért, és eladják 5 ezerért, rögtön egy ezrest kerestek,
ez a short pozíció. Mikor esik a piac, akkor sokan spekulálnak shortra. E logika
mentén ültethető „hullámvasútba” a forint, illetve a magyar állampapírok is.

Az említet hedge fundok akkor indítottak támadást Magyarország ellen, amikor a
legsebezhetőbb volt, mivel több milliárd euró egy éven belül lejáró tartozása
van az országnak.

A „rossz fiúk” stratégiája az volt, hogy a bizalmi válságra rájátszva zuhanást
indítsanak el a forint és az állampapírok esetében, például hogy maguk adnak el
forinteszközöket, és ezzel a kínálatot növelik, tehát az árat leverik a piacon.
A tapasztalat egyébként az, hogy spekulánsok képesek jelentős zuhanásokat
produkálni, leginkább akkor, mikor egy-egy piacon (mint a magyaron is)
alapproblémák vannak. Több klasszikus, nem magas kockázatra játszó, mondhatni
konzervatív befektetési alap és bank például belső szabályzatában fekteti le,
hogy a kockázat kerülése miatt bizonyos részvényeket és papírokat milyen
árszintnél kötelező eladniuk. Ezt hívják „stop loss”-oknak, az eladási árhoz
szabott limiteknek. Tehát aki ügyesen képes manipulálni a piacot, az képes egy
egyre nagyobbá váló hólabdát elindítani.

„A hedge fundok célja az volt, hogy a magyar zuhanással egyfajta láncreakciót
indítsanak el az európai piacon, mivel például osztrák bankok is rendelkeznek
magyar állampapírokkal, illetve leánybankjaikon keresztül sok devizahitelt
helyeztek ki. Ha a magyar piac bedől, akkor a válság valamilyen formában
áttevődik más országokra is, »fertőződik« Európa, ahol ugyancsak az esésekből,
az úgynevezett előre felépített short pozíciókból sok pénzt tudnak keresni.
Szerintem nem is annyira a magyar piacon, hanem tőlünk elinduló európai eséseken
akartak sok pénzt keresni” – nyilatkozta lapunknak egy bankár, aki személyesen
is konfrontálódott a hedge fundos „rossz fiúkkal”.

Ezek brókerek és bankárok egyébként több esetben ismerik egymást, hiszen a
normál ügymenetben vásárolhatnak egymástól állampapírokat és részvényeket,
Londonban akár azonos pénzügyi iskolába is járhattak, vagy éppen le akarták
igazolni egymást, vagy bármi okból dolgoztak már együtt.

„Itt ültek páran a szomszéd szobában, és vitatkoztunk azon, hogy bejön-e a
tervük. Én azt mondtam, hogy nem fog, de akkor még inkább fikció volt az
érvrendszerem, mintsem a valóság” – magyarázta az egyik budapesti bankár.
Forrásunk azzal érvelt, hogy Európa vezetői nem engedhetik meg maguknak ezt a
láncreakciót, se pénzügyi, de különösen nem politikai szempontokból, ezért erőt
mutatva meg fogják akadályozni ezt a „támadást”.

A gond az volt, hogy a hedge fundok helyzeti előnyben voltak, mivel ekkor még a
magyar kormányzati elit azt állította, hogy az országot elkerüli a válság
(Gyurcsány a parlamentben a válság prófétáinak nevezte az aggodalmaskodó
fideszesket), és Európa vezetői sem tettek intervenciós nyilatkozatokat. Tehát
sem a hazai, sem a nemzetközi környezet nem támasztotta alá az optimista
forgatókönyv megvalósulását.