A Jurassic Park című film óta a közvéleményt az ilyen próbálkozások már meg sem lepik. A kérdés inkább az, miért nem klónoztak eddig még egyetlen őslényt sem. Ennek magyarázata rendkívül egyszerű: a klónozáshoz szükség van a reprodukálni kívánt egyed teljes genetikai állományára. A dinoszauruszok esetében ez természetesen szóba sem jöhet, tekintve, hogy ezek az őslények réges-rég kipusztultak, és a rendelkezésre álló fosszíliákból lehetetlen használható genetikai alapanyagot kinyerni. Az állatok maradványaiban található DNS ugyanis gyorsan bomlik, és baktériumok és gombák DNS-állományával keveredik.
A mamutok esetében az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a mintegy tízezer évvel ezelőtt kipusztult állatok sok esetben jégbe fagyva konzerválódtak. Szibériában az elmúlt évszázadokban folyamatosan kerültek elő jól konzerválódott tetemek, amelyeknek agyarai között sokszor még az utolsó étkezés növényi maradványait is megtalálták. (2007 nyarán találták meg Szibériában az eddigi legjobb állapotban megőrződött mamuttetemet.) Bár a nagy hideg jól konzerválta az elhullott állatokat, DNS-állományuk olyannyira lebomlott, hogy bár sokan próbálkoztak az elmúlt évtizedben a mamut genomjának rekonstruálásával, ezek a kísérletek mindeddig nem vezettek eredményre. Az áttörést egy új megközelítés hozta, amelynek során nem az állatok csontjából, hanem szőrzetéből próbálták meg a genetikai állományt kinyerni. Webb Miller és munkatársai a Pennsylvania State Universityn tíz Szibériában talált mamut szőrzetét vizsgálták meg még 2007-ben. A vizsgált állatok mindegyikénél – a kiásott tetemek kora tizenkét- és ötvenezer év között változott – a szőrzetben található DNS jól konzerválódott az emberi hajban is megtalálható keratin nevű fehérjének köszönhetően.
A módszert alkalmazva a pennsylvaniai kutatók beazonosították a szőrzetben található DNS-darabkákat, majd a mamutok legközelebbi élő rokona, az elefánt genomjának figyelembevételével összeállították a mamut DNS-ét. A kutatók meglepetésére a mamut és az afrikai elefánt genetikai állománya csak 0,6 százalékban tér el egymástól.
2009. 01. 16. (XIII/3)
