„A Szovjetunióba való hazatérést megtagadó személyek törvényen kívül állónak nyilváníttatnak. Ez az elítélt teljes vagyonának elkobzását és főbelövését vonja maga után a személyazonossága megállapítását követő 24 órán belül. E törvény visszamenő hatállyal bír.” Sztálin utasítására 1927 novemberében hozta ezt a törvényerejű rendeletet a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága. Ezután indult meg a Szovjetunióból vagy a korábbi orosz birodalomból külföldre távozott és a rendszerrel szemben aktív tevékenységet kifejtő politikusok, katonák, átállt hírszerzők levadászása, amivel a szovjet polgári és katonai titkosszolgálatok külön részlegei foglalkoztak. Ezeknek az úgynevezett „aktív intézkedéseknek” az áldozatai – legalábbis a bizonyított vagy annak tekinthető esetekben – csak e kategóriákba tartozó személyek voltak. Egyetlen biztos kivételt ismerünk: Hafizulla Amin afgán elnököt.
1927-ben Vjacseszlav Menzsinszkij, az OGPU (a szovjet állambiztonság) feje külön fejvadász csoportot hozott létre disszidenssé vált szovjet hírszerzők likvidálására. Nem sokkal később ennek a részlegnek az emberei végeztek külföldön Ignatyij Rejsszel, Valter Krivickijjel és Georgij Agabekovval.
Alekszandr Kutyepov, a polgárháború idején a fehér hadseregben szolgált tábornok az emigrációban is csaknem intakt, szovjetellenes intervencióra kész orosz haderő, az Orosz Összkatonai Szövetség feje volt, aki egyben terrorista csoportok Szovjetunióba küldését is szervezte. 1930. január 26-án az OGPU francia rendőregyenruhát viselő munkatársai a párizsi utcán megtámadták, autóba lökték, injekcióval elaltatták, Marseille-be vitték, és egy ott horgonyzó, majd gyorsan távozó szovjet teherhajóra hurcolták. Az akcióban tevékeny szerepet játszott Kutyepov egyik helyettese, a szovjet titkosszolgálat által korábban beszervezett Nyikolaj Szkoblin fehér extábornok. A (sokkal későbbi) hivatalos szovjet verzió szerint Kutyepov a hajón szívrohamban meghalt.