2008-ban valamivel több mint 408 ezer bűncselekmény vált ismertté Magyarországon, ami némi csökkenést jelent az előző évekhez viszonyítva. Ugyanakkor enyhén, de romlott a rendőrség felderítési mutatója, amely tavaly 54 százalékos volt. Nos, ezek azok az adatok, amelyekre még a rendőrségi statisztikákat készítők is azt mondják, minden kiderül belőlük, ami érdektelen, de semmi olyan, ami érdekes. Vagyis: a rendőrség munkáját, hatékonyságát lehetetlen egzakt módon, pusztán számok alapján megítélni.
„Erre igazából nincs is megfelelő mérési rendszerünk. A statisztikákra alapuló becslések alapján mégis azt szokták mondani, hogy a magyar rendőrség európai viszonylatban jól teljesít. Ennél jóval fontosabb azonban, hogy az állampolgároknak milyen a biztonságérzetük. Ez viszont nálunk még nem része a rendőrségi statisztikáknak" - mondta el Németh Zsolt ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa. Az elmúlt évek utcai zavargásai, a kistelepüléseken elszaporodó lopások, rablások, gyilkosságok, az uzsorarendszer vagy éppen a rendőrök által elkövetett bűncselekmények nyomán e téren vélhetően nem javulást mutatnának a felmérések. Persze már önmagában az is jelentős probléma, ha az emberek úgy érzik, a rendőrök nem értük vannak: a törvénytisztelő állampolgárral szemben „kemények" - például a büntetések esetében -, a bűnözővel szemben viszont „gyengék".
Németh Zsolt szerint rossz biztonságérzetünkért nemcsak a rendőrség felelős, hanem a politikusok is, akik a rendszerváltás óta nem voltak képesek egy új rendvédelem jogi alapjait letenni, így hazánknak a mai napig nincs rendészeti stratégiája.
2009. 02. 27. (XIII/9)
