hetilap

„Az ökologikus építészet azt jelenti: úgy kell építeni, hogy a környezetet ne szennyezzük. Egyszerűen fogalmazva, ez a környezetet – és persze az embert – védő építészet. Az építészet ugyanis elsősorban nem az esztétikáról szól, hanem arról, ami az épületen belül történik” – állítja Kuba Gellért professzor. Az általa preferált „láthatatlan építészet” olyan területekkel foglalkozik, ami nem látható egy épületen, viszont annál fontosabb: például, hogy a ház passzívan hasznosítsa a napenergiát; hogy energiatakarékos és az egészségre ártalmatlan legyen. Ezek a tényezők ugyanis rendkívüli módon meghatározzák a benne élők életminőségét – véli a szakember.
A „passzív házon” azt kell érteni, hogy mindenfajta épületgépészeti berendezés nélkül maga a ház passzívan hasznosítja a megújuló energiát. „A házat szükséges betájolni, »benapozni«, amihez pontosan ki kell számolni az adott telken a nap pályájának rajzai és számításai alapján, hogy mikor, hol, hogyan süt be a nap. Ez alapján a házat olyan formájúra kell építeni, hogy például az első és az utolsó fűtési hónapban ki lehessen kapcsolni a fűtést” – magyarázza Kuba Gellért. Hozzáteszi: a fény az egyik legfontosabb tényező, ami az ember hormonháztartását működteti. A tudomány azt tartja, hogy amilyen mértékben eltér a megvilágítás a természetes fény spektrumától, olyan mértékben tér el az egyensúlytól a hormonháztartás. Nem véletlen, hogy az északi népek és a déli népek temperamentuma ennyire különbözik. A bioszolár ház azt jelenti: minél több fényt kell bebocsájtani a belső terekbe, hogy biológiailag minél jobban egyensúlyban legyünk.  Manapság az emberek idejük 80-90 százalékát zárt térben töltik. Ha a szellőzés nem megoldott, s netán a zárt térben, mesterséges világítás mellett töltik ezt az időt, annak hosszú távon súlyos következményei lehetnek.
Arra a kérdésre: hogyan lehet egy épületben megoldani, hogy jöjjön a fény, de ne legyen nagy hőség, Kuba Gellért úgy válaszol: az egyedüli megoldás az árnyékolás, de a nagytömegű, tehát vastag falú és szilárd födémű épületek esetében a passzív hűtés, azaz az éjszaka hűvösének tárolása, elnyeletése a tökéletes építészeti válasz. Persze ahol sok ember tartózkodik, nem lehet klímaberendezés nélkül hőkomfortot elérni. De ahol lehetne, ott is mesterséges hűtést alkalmaznak, pedig az köztudottan károsítja a légutakat. A légkondicionáló szűrőjében elszaporodó baktériumflórából mindenki részesül. Nem beszélve az energiáról: ahhoz, hogy egy fokkal levigyük a hőmérsékletet, négyszer annyi energia kell, mint ahhoz, hogy egy fokkal följebb vigyük. A professzornak egy ízben Szudánban az volt a feladata, hogy a hajnali 26 és a déli 40 fokos hőmérsékleten passzív hűtéssel oldja meg a hőkomfortot – a megoldást még ma is alkalmazza.
Kuba Gellért 50 százalékos energiamegtakarítást ígér az olyan épülethez képest, amely a szabványok szerint épül. A biológiai hatást viszont csak hosszú távon lehet mérni. „Bioszolár házakat tervezek, melyek ökologikusak, ennélfogva energiatakarékosak. Számos kliensem azonban nem a gázszámlát lobogtatta, mint pozitívumot, hanem azt hangoztatta, hogy milyen jó, hogy minden helyiségben világos lett. Régen a hagyományos építészet azért tudta hatékonyan elkerülni az épületek nyári túlmelegedését, mert a hagyományos építőanyagok olyan tulajdonságokkal rendelkeztek, melyek nagyrészt megoldották ezeket a problémákat – mondja az építész.
Ma azokat az anyagokat érdemes előnyben részesíteni, amelyeknek igen alacsony az energiatartalma. Figyelembe kell venni a földrajzi elhelyezkedést, mert a hazai kontinentális időjárási viszonyok elég szélsőségesek: itt nemcsak kifelé folyik az energia az épületből, de befelé is. A fal feladata a mi klímánk alatt nem csupán a hőszigetelés, hanem elsősorban terhet kell hordoznia, de főként hőt is kell tárolnia. Ahhoz, hogy hőkényelmet  tudjak teremteni egy épületben légkondicionáló nélkül, ahhoz kell annyi tömeg, amely eltárolja az éjszaka hűvösét. Én tömör építőanyaggal dolgozom, és nem vastag, hanem réteges szerkezetű  falakkal. Ebből kifolyólag a lakásban 6-10 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tudok produkálni a külső hőmérséklet-maximumhoz  képest” – magyarázza Kuba Gellért. 
A hőszigetelés olyan megoldásait, mint a ház hungarocellel való beburkolása, a szakember merőben téves ötletnek tartja. A polisztirol és egyéb habanyagok meggátolják a páradiffúziós folyamatot, magyarul a fal nem tud lélegezni. Egyébként az egészséges ember frisslevegő-szükséglete biológiailag óránként 30 köbméter. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen térfogatú szobában óránként teljesen ki kellene cserélni a levegőt ahhoz, hogy kellő oxigén-ellátásban részesülhessünk. „Tudjuk, oxigénszegény környezetben többek között károsodik a sejtképződés, továbbá az immunrendszerünk is. Építészetileg mindent úgy kell megoldani, hogy az épülethasználóra semmi feladat ne háruljon, mert nem várható el a szükséges műszaki felkészültség. Én az esetek többségében légfűtéses házakat tervezek, és ezáltal megoldom a friss levegő utánpótlását is. A fűtéshez szükséges energiát az egész épületben körbe keringve a légmolekulák szállítják. Gravitációs légfűtést alkalmazok, melynek igen alacsony a bekerülési költsége. Nincs méregdrága kazán, nincs radiátor, nincsenek csövek. Szinkronban működik az időjárással. Amikor kisüt a nap, a légfűtés automatikusan lekapcsol, és abban a pillanatban bekapcsol, ha nem elegendő a beáramló hő” – fejtegeti az építész. Igaz, mindez olyan volumenű tervezési és mérési háttérmunkát kíván, amelyre nehezen vállalkozik tervező vagy megrendelő.
A hagyományos építésű házak világszerte ökologikus jellegűek, mert építésük, használatuk, elbontásuk nem igényelt fosszilis eredetű energiát, amely a környezetszennyezés legnagyobb forrása. Mint Kuba Gellért mondja: „Érdemes megnézni a magyar házat, hogy van tájolva. Délre néz a tornác, agyagtéglából vagy vert falból épült, megvolt a hőtároló képessége. Nyáron hűvös volt, be volt árnyékolva a délre néző eresszel, de már ősszel a kukoricamorzsolást meg lehetett csinálni a teraszon, mert odasütött a nap.”

Névjegy

Dr. Kuba Gellért a bioszolár építészet szaktekintélye, okleveles építészmérnök, nyugalmazott műegyetemi tanár, vezető tervező. Biológiailag – bio­fiziológiailag – egészséges, napenergiát és hő­forrásokat hasznosító, energiatakarékos épületek tervezésével foglalkozik. 51 évig tanított épí­tészetet itthon és külföldön. Nevéhez fűző­dik a bio­szolár és az ökologikus építészet meghonosítása.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek