hetilap

Oroszország, akárcsak húsz éve, Gorbacsov és Jelcin idejében, újra válasz­úthoz érkezett. Akkor a szocializmus-kommunizmus keretein belül próbáltak választani, az eredmény a liberális kapitalizmus győzelme lett. Manapság egyre gyakrabban lehet hallani, hogy „a liberális értékek nem tudtak bizonyítani Oroszországban”. Egyesek számára ez a hagyományos orosz értékvilág elvesztését jelenti, az orosz lélek válságát, amikor a pénz kerül az élet középpontjába, nem pedig az emberi kapcsolatok. Mások számára ez a nemzeti kincsek egyenlőtlen részesedéséből eredő, a szegények és gazdagok közötti egyre növekvő szakadék. Egyesek Oroszország néhai vezető pozícióját hiányolják a világban, a közgazdaság, a tudomány, a hadászat, a kultúra területén és a szociális területen. Megint mások a társadalom széles rétegének lesüllyedését, az alkoholizmus, a drogfüggőség és a bűnözés terjedését, valamint a lakosság számának radikális csökkenését hozzák fel. Csakúgy, mint húsz éve, megoldatlan feladat most is Oroszország általános modernizációja, és egy modern, civilizált államként való tovább építése.Dmitrij Medvegyev elnök Oroszország, előre! című, szeptember közepén cikként publikált felhívásából kiderül, hogy a jelenlegi helyzet rosszabb, mint ahogy sokan a magas kőolajárak korszakában vélték. „Vonszoljuk-e magunkkal jövőnkbe a primitív, ásványkincseken alapuló gazdaságunkat, a krónikus korrupciót, az ősrégi szokásunkat, hogy a problémák megoldása helyett az államra, a külföldre, egy valamiféle mindenre érvényes tanításra, bármire, bárkire bízzuk magunkat, csak éppen nem saját magunkban bízunk? És vajon van-e az ilyen terhet cipelő Oroszországnak jövője?” – tette fel a kérdést Medvegyev. Az ásványkincseken alapuló gazdaság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A nyolc éve magas kőolajáraknak köszönhetően felgyülemlett valutatartalékokat nem fektették be az ország modernizációjába, most pedig ezek a tartalékok rohamosan csökkeni kezdtek. Az orosz lemaradást Dmitrij Medvegyev közvetlenül a korrupcióval vonja párhuzamba, az orosz hivatalnokok és az üzleti élet felelőtlenségével, valamint azzal, hogy az oroszok nagy része képtelen saját kezébe venni életének irányítását, csak az államtól várja a megváltást. Az elnök elismerte, hogy „Oroszország nem tud vezető helyzetbe kerülni úgy, hogy a kőolaj-földgáz konjunktúrára támaszkodik”. Medvegyev ezért párbeszédre hívta az ország állampolgárait. „Ne az árutőzsdék döntsék el Oroszország sorsát, hanem a mi értelmünk, erőnk, önbecsülésünk és vállalkozó kedvünk. Van esélyünk új, szabad, virágzó, erős Oroszország felépítésére” – biztat Medvegyev, aki ugyanakkor figyelmezteti az oroszokat, hogy az „eladott lelkű csinovnyikok befolyásos csoportjai és a semmit nem vállaló vállalkozók megpróbálják megzavarni a munkánkat. ők jól helyezkedtek el, megvan mindenük, és úgy gondolják, hogy a történelem végéig növelhetik a bevételeiket, a szovjet ipar romjaiból kiárusíthatják a köztulajdonban lévő ásványkincseinket, melyek közös tulajdonunk. Semmi újat nem hoznak létre, nem akarnak fejlődni, és félnek is tőle. De a jövő nem az övék, hanem a miénk, mert mi vagyunk az abszolút többség”. Medvegyev azt ígéri, hogy az állampolgárok válaszreakcióit figyelembe véve készíti el a Szövetségi Gyűlésnek küldött üzenetét, amelyet novemberben tárgyalnak meg.