Volt-e Önöknek kutatásaik során olyan tapasztalatuk, hogy az olvasás, elsősorban a regényolvasás, illetve annak hiánya meghatározó módon hat a gondolkodás mikéntjére, a személyiség, az identitás alakulására?
- A funkcionális analfabetizmus területén végzett korábbi felméréseink alátámasztották a magyar olvasásszociológiai kutatások tendenciáit. Ezek szerint a szépirodalmi művek olvasása drasztikusan csökken, ez különösen érvényes a regényekre is. A regény műfaja sajnos egyre kevésbé népszerű hazánkban is, hiszen a fogyasztói társadalom azon tendenciái, amelyek szerint minél gyorsabban hozzá kell juttatni az egyént minél nagyobb mértékű örömhöz, egyáltalán nem kedveznek egy hosszabb ideig tartó, elmélyülést, elgondolkozást igénylő tevékenységnek. A megemelkedett ingerküszöb miatt korunk olvasói olyan könyveket preferálnak, ahol szinte állandóan magas a feszültség, az izgalom. Tehát a lelki fejlődést segítő, mély átélést igénylő szépirodalmi műveket horrorisztikus és pornográf színezetű műfajok szorítják ki. Magasabb az ingerküszöbünk, erősebb stimulációra vágyunk, gyors ingereket keresünk az irodalomban is, amelyek persze hamar el is múlnak, elfeledjük őket, hosszabb távon viszont romboló hatást fejtenek ki a személyiségre. A nemzetközi szakirodalom recepcióesztétikai vizsgálatai egyértelműen igazolják a regények hosszú távra érvényes, más csatornán keresztül nem hozzáférhető személyiségfejlesztő erejét, ezért különösen elszomorító a műfaj olvasottságának háttérbe szorulása.
Van-e valamilyen friss magyar vagy uniós felmérés, kutatási eredmény a fiatalok olvasási szokásaival kapcsolatban?
2009. 10. 09. (XIII/41)
