Lássuk, mit ígérnek a bulvárlapokban, internetes portálokon, fitneszműsorokban és óriásplakátokon reklámozott csodaszerek! Biológiai daganatkezelés; bélflóra-regenerálás; anyagcserezavarok korrigálása; bőrregenerálás; sajátvérterápia; allergiakezelés; öregedés lassítása lúgosítással; bélszindróma-kezelés; méregtelenítés; tisztavíz-kúra; nehézfém-méregtelenítés; vérnyomás- és vércukorszint-beállítás; vérzsírcsökkentés; ránctalanítás; éhezésmentes fogyókúra; immunerősítés; Candida- és parazitairtás; alvászavarok kezelése; influenzát, asztmát, allergiát megszüntető párásító; tiszta, szép bőr; fényes és erős haj, köröm; narancsbőrmentes-feszes kötőszövet; lapos has; csillogó szemek; karcsú test; pozitív, mosolygós mindennapok.
A retro az étkezési kultúránkba és az öngyógyításba vetett hitünkbe is berobbant. Ahogyan a rendszerváltás első éveiben ipari méretekben áramlott hazánkba a Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon már eladhatatlan, leszerepelt étrend-kiegészítők és alternatív gyógymódok ezernyi variánsa, úgy Magyarország uniós csatlakozása óta is hasonló folyamatnak lehetünk tanúi. A dömping egyfelől mindenképpen annak köszönhető, hogy a tizenkét éve módosított egészségügyi törvény – számos hasznos készítmény, kúra és gyógymód mellett – az úgynevezett „alternatív, kiegészítő vagy természetgyógyászati tevékenységek” szabályozásával szabad folyást engedett az enyhén szólva is kérdőjeles praktikáknak. Másfelől viszont az étrend-kiegészítőkről szóló EU-irányelv 2004-es magyarországi életbe léptetésével megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés, melynek helyét az úgynevezett bejelentési (notifikáció) kötelezettség vette át. Ez annyit jelent, hogy a termék címkéjét és adatlapját legkésőbb a termék piacra helyezésének napjáig be kell nyújtani az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézethez (OÉTI). Ennyi. Korábban legalább megvizsgálták, mi van a dobozban vagy tasakban. Most azonban olyan gyógyszerek és gyógyhatású készítmények kerülnek lajstromba, melyek semmilyen toxicitási és hatékonysági teszten nem mentek keresztül. És egészen addig, míg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felszólítást nem kap további intézkedések megtétele céljából, a potenciálisan akár mérgező anyagokat is tartalmazó csodaszer tonnaszám fogyhat el a forgalmazók polcairól. Az európai uniós szabályozás ugyanis a gyártó vagy forgalmazó felelősségébe helyezi a termék ártalmatlanságának biztosítását – tájékoztatta a Heteket dr. Ritoók Emese, az ÁNTSZ Kommunikációs Főosztályának helyettes vezetője.
A gyógyhatású termékek elszaporodásának egyik oka a hagyományos orvoslással való szembefordulás. Az Egyesült Államokban nemrég készült széleskörű felmérés szerint a felnőttek 38 százaléka, a gyerekeknek pedig 12 százaléka használ alternatív terápiákat. A The Washington Post beszámolója szerint nemcsak az étrend-kiegészítők forgalma nő, de egyre népszerűbb a hozzájuk csatolt miszticizmus és a keleti gyógyászati technikák alkalmazása is. Ezekre a „csomagokra” a nők, az iskolázottabbak és a jómódúak a nyitottabbak. Hazánkban, ha lehet, még látványosabb ütemben keveredik a természettudományosan igazolt gyógyító munka az alternatív medicinával. Ennek oka a nyilvánvaló igény és a félelmetesen nagy összegeket mozgató piac mellett az is, hogy az orvosok és a tudományos élet egy része – többek között a Magyar Tudományos Akadémia is – pozitívan fogadja az „eltérő megoldásokat”. Így for-dulhatott elő, hogy a Pécsi Tudományegyetemen nemrégiben hagyományos kínai orvoslást is oktató tanszéket hoztak létre.
„Az elmúlt évtizedben teret nyerő, gyógyításra használt, de senki által sem ellenőrzött szerek, eljárások gyártói, forgalmazói, az eljárások gyakorlói mértéktelenül torzított képet festenek a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlatáról. Ezzel komoly bizalmi válságot idéznek elő az orvos-beteg kapcsolatban, és megingatják a betegek reményeit azon hatékony kezelésekben, gyógyszerekben, amelyek csak szigorú követelmények teljesítése után kerülhettek alkalmazásra, forgalomba” – áll a Szkeptikus Társaság vonatkozó nyilatkozatában.
Mindenre jó
Szinte minden étrend-kiegészítőhöz és új keletű módszerhez kapcsolt hívószó a „természetes”. A „vissza a természethez” jelszó egyébként abból az elképzelésből nőtt ki, hogy a betegség oka a természet és az ember harmóniájának a megbomlása. A módszerek azt ígérik, hogy segítségükkel helyreállítható az az ősi egyensúly, ami az emberi szervezet és környezete között az idők során felborult. Ennek ellenére gyakran semmi közük a természethez, sőt kifejezetten a természetben rejlő logikával és direkt gyógyító erővel szemben alkalmazzák őket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy uniós csatlakozásunk óta az OÉTI több mint 2000 étrend-kiegészítő terméket vett nyilvántartásba a már meglévő körülbelül négyezer mellé. A termékekben megtalálható növények, hatóanyagok száma végtelen, és folyamatosan bővül. Kezdetektől fogva megjelentek a készítményekben olyan (gyógy)növények, izolált hatóanyagok, melyek humán szervezetre gyakorolt hatása részben nem bizonyított, részben a tudományos (táplálkozás-élettani, farmakológiai, toxikológiai) vizsgálatok alapján betegséget okozhat.
A jogszabály azt is előírja, hogy a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas, vagy ilyen tulajdonsága van. Továbbá azt sem, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok bevitelére. Miért fontos ez? Mert ha sikerül elhitetni a vásárlókkal, hogy normális étkezéssel nem megoldott az egészségünk megőrzéséhez szükséges anyagok bevitele, akkor bizony kiegészítőkre van szükségünk. Emlékeznek még a mesebeli sárkányfűárusra, aki csak azt követően tudta eladni áruját, mikor az emberek már kellő mértékben féltek a sárkánytól? „A mai életmód következtében ellepték a testünket a gombák, a paraziták, a kártékony baktériumok…” – így szól az egyik sikertermék bevezető szövege. Ebbe az érvrendszerbe illeszkedik a szennyezett csapvíz, a sertéspestis, a kergemarhakór, a sugárfertőzött élel-miszerek, a kizsigerelt termőföld, a vegyszerezett és génmanipulált növények, a tartósítószerek és adalékok, vala-mint egyéb, valóban káros behatások listája, melyek így együtt dermesztően hathatnak. Intelligens csoportosításuk célja azonban elsősorban nem az emberiség jövőjéért érzett aggodalom, hanem egy termék értékesítése. „Rendkívül hatékony”, „a legújabb kutatási eredmények is ezt támasztják alá”, „a szakemberek ezt ajánlják” – halljuk mindenhonnan, pedig az ügyeskedők rendre megbuknak a hatósági vizsgálatokon. A minap épp’ az egyik aloe vera-terméket forgalmazó vállalkozás. A versenyhivatal szerint jogsértő volt, hogy az Üstöki Kft. – amely „nem bizonyítottan tulajdonított gyógyhatást egyes termékeinek” – hirdetéseiben a „most”, a „soha vissza nem térő alkalom” és „a készlet erejéig” kifejezéseket használta. Büntetésük 13 millió forint bírság lett. És ha már ennél, a jótékony hatásai miatt valóban hasznos gyógynövénynél tartunk, érdemes megjegyezni, hogy még a legismertebb aloe vera-forgalmazó, a Forever Living Product is több termékét jogellenesen bocsátotta áruba – informálta lapunkat Dr. Horacsek Márta, az OÉTI munkatársa.
Nem vitás, hogy bizonyos termékeknek lehet jótékony hatása az emberi szervezetre. De mi van akkor, ha a forgalmazó nem elégszik meg egyetlen pozitív tulajdonsággal? Kiderült már az algákról, a flavonlekvárokról, az oxigénnel dúsított vízről, a lúgosításról, különféle gyógyteákról, a pi-vízről, a karotinoidról, a bioptronlámpáról és még ki tudja, mi minden másról, hogy tulajdonképpen bármire jók. A Sulinet készítői humorra vették a dolgot, és megkérték olvasóikat, hogy küldjék el e-mailben, hogy szerintük mire nem (!) jó a pi-víz. Az viszont már nem vicc, hogy az egyik megyei ÁNTSZ-ellenőrzés során olyan termékbemutatóra bukkantak egy nagyáruház aulájában, amely néhány nap alatt ígért gyógyulást a cukorbetegségből, a rákból és a vakságból.
Tesztalanyunk nemrég grapefruitmagolajat tartalmazó termékek jótékony hatását firtatta egy patikában. Mint kiderült, a grapefruitmag olaja csaknem „mindenre jó”. Annak ellenére állította ezt a tanult patikus, hogy a gyógyszerészek és vegyészek körében máig vitatott pozitív hatása egyes létfontosságú enzimek működésének akadályozása miatt. Bizonyos cseppektől valaki azt várja, hogy okosabb lesz tőle, míg mások ízületeik mozgékonyságát vagy éppen rákos sejtjeik pusztulását remélik. Ismert, hogy a placebók (gyógyszert utánzó, de hatóanyagot nem tartalmazó készítmények) az esetek 20-50 százalékában ugyanolyan, bár átmeneti hatást váltanak ki, mint a valódi szerek. Ennek oka a gyógyszerbe vetett hit és a pozitív hozzáállás. Így a fogyasztók kellő megdolgozása után ideiglenesen az esetlegesen hatástalan szerek is fejthetnek ki valamilyen hatást. Ha pedig ráadásként életmódváltozást, étkezési szokásaink átértékelését és rendszeres mozgást is javasolnak a csodaszer mellé, akkor tulajdonképpen magát a terméket akár el is hagyhatnánk a kúrából.
2009. 11. 27. (XIII/48)
