Hogyan zajlik egy országjárás?
- Rögtön a végére kanyarodok. Hetedszer járom be az országot, ez a hetedik kocsi, ami odakint áll. Kettőszázötven helyen lakom az országban, amikor úton vagyok, kettő év és kettő hónap kell, hogy bejárjam az összes települést. Ezt megyénként csinálom: addig vagyok egy megyében, amíg el nem fogynak a települések. Polgármestereket látogatok. Ez valamikor úgy indult, hogy egyszer körüljárom az országot, csak rajtam maradt a dolog. Pályázat útján kerültem az Új Historica Kiadóhoz, ez egy osztrák cég. A cél az, hogy a településeken krónikaírást vezessek be. Volt egy felmérés, amit egyetemisták végeztek a rendszerváltás után: járták a vidéket, és azt kutatták, hogy milyen feljegyzések vannak a múltról, a történelemről. Arra jutottak, hogy az 1945 és 1990 közötti időről vajmi kevés volt, itt-ott egy-két helyen, ahol egy öreg krónikás, nyugdíjas tanító bácsi lejegyezte a dolgokat. Az is kiderült, hogy a '45 előtti időkről több leírás van a településeken. Azt gondoltuk, hogy fel kellene eleveníteni ezt a történetírást, és erre igény is volt. Beszélgettünk polgármesterekkel, történészekkel, helytörténészekkel, aztán összeállítottunk egy tízkilós kódexet, amibe huszonöt évet lehet beleírni. Bevontuk a megyei elnököket, az akkori államtitkár fölkarolt bennünket, így indult a munka. Közel 3200 településből 2500 részt vett benne. A nagyon nagyok azért nem, mert ők külön archiválnak dolgokat, a nagyon kicsik meg azért nem, mert náluk nem történik annyi esemény. Mivel ugye vannak olyan települések, ahol harminc, negyven, hatvan ember lakik, azok is idősek. Az egyik ilyen faluban a polgármester azt mondta, a legnagyobb sztori az, ha este lefekszünk, és reggel még fölkelünk. Ezt meg ugye nem akarták megírni.
Honnan jött az ötlet, hogy ilyen rendkívüli vállalkozásba fogjon?
2010. 01. 29. (XIV/4)
