Ezzel tulajdonképpen eldőlni látszik, hogy a Tubes-hegyre tervezett lokátor már nem fog megépülni. A felülvizsgálati kérelem ügyében ítélet legkorábban márciusra várható, így a HM a választások előtt már nem kezdheti meg az építkezést. A civil mozgalmak képviselői abban bíznak, hogy a választások után megalakuló új kormányban már nem lesz meg a politikai akarat a radar pécsi megépítésére. Joggal gondolják ezt, hiszen Páva Zsolt (Fidesz) polgármester megválasztását követően – és előtte is – egyik fő politikai céljának tekintette a radarépítés megakadályozását. Ennek érdekében minden lehetséges, általa törvényesnek tartott eszközt bevetett, sőt egy jeges decemberi éjszakán az építkezés helyszínén tartott demonstráción is részt vett a civilek oldalán.
Több pécsi civil szervezet összefogása révén kialakult egy mozgalom, amely a NATO-radar pécsi telepítése ellen harcol. Tevékenységük egyik látványos gyümölcse volt, hogy az e témában kiírt helyi népszavazáson – bár a referendum az 50 százalék alatti részvétel miatt érvénytelen lett – közel negyvenezren szavaztak a létesítés ellen. Főbb érveik között természetvédelmi aggályok, a káros sugárzás egészségügyi hatásai, elrontott tájesztétika, valamint Pécs katonai célponttá válása szerepel.
Következetlen hazaszeretet
„A Tubes és a Zengő ügye rendkívül jó példája annak, hogy Európához képest hol tart a magyar politikai kultúra, a demokráciafelfogás és úgy általában a jogállamisághoz való viszony. Ebbe mindenkit beleértek, a politikusokat és a civileket is” – vélekedett a Heteknek Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a NATO kulturáltan hallgat, és várja a józan belátást. A tubesi radar ugyanis a magyar légtérvédelem kulcsfontosságú eszköze lenne, amellyel többek között a dunántúli területek védelme is biztosítható. Emellett maga az objektum a NATO ilyen típusú hálózatának integráns részét képezné, nemcsak a katonai, de a polgári repülés szempontjából is. A szakértő szerint az utóbbinál figyelembe kell venni az ember-, illetve drogcsempészetet, melyek alapvetően kis repülőgépekkel zajlanak, és 2001. szeptember 11. óta ide tartozik a terrorfenyegetettség is. Egyre gyakrabban hallani olyan Boszniában működő kiképzőbázisokról, melyek szélsőséges iszlám terroristákat készítenek fel merényletekre. „Hazánk ebből a szempontból egyelőre nem fenyegetett ország, de ez a helyzet nagyon könnyen megfordulhat Kelet-Közép-Európa közel-keleti politikájának változásával, és az iszlám radikalizmushoz való viszonyával. Erre is fel kell készülnünk, ugyanis egy radar befogadása nem egy-két évre szóló vállalást jelent. A civil környezetvédőknek e tekintetben is megnyilvánulhatna a hazaszeretete” – fogalmazott Tálas Péter. (Szobota Zoltán)
2010. 01. 29. (XIV/4)
