Osztie Zoltán plébános, teológiatanár nyitotta a sort, midőn bejelentette, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) száz előadásból álló, tizenhét várost érintő országos sorozatot indít Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címmel. Céljuk annak széleskörű tudatosítása, hogy „mit köszönhet a magyar nemzet a kereszténységnek”. Szerintük a „Szent István-i örökséget” és a magyarok „Mária-tiszteletét”, melyek negligálása a nemzettudat eróziójához vezet. A katolikus értelmiségiek azonban nem állnak meg a múlt megismertetésénél: „a mai magyar társadalom előtt álló feladatokról, az ország erkölcsi és gazdasági újjáépítéséről” is szólni kívánnak.
Elnökük nyilatkozatban fordult a szavazókhoz, hogy pontokba szedve tegyen konkrét javaslatokat, kire nem érdemes voksolni tavasszal. Többek között azokra, akik „család- és egyházellenesek”; „Internacionálét énekeltek a kongresszusukon”; „a Kárpát-medencei magyar egység ellen kampányoltak”; „a választások előtt meghamisították az államháztartás adatait”; – és ha valaki még ezek után sem jött volna rá – „erényként tüntette fel hazugságait, melyeket Balatonőszödön beismert”. Osztie zárszavában kiemeli: „…ma Magyarországon a haza és gyermeke jövőjéért felelősséget vállaló ember csakis olyan pártra szavazhat, amely kétharmados többséggel rendelkezhet, s így képes lesz az ország romlását előidézők felelősségre vonására, és az ország állapotának jobbítására.”
Szavaival nagyjából egybecseng Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök álláspontja, aki a KÉSZ-szel egy időben rukkolt elő pártszimpátiájával. A hódmezővásárhelyi polgármester, Lázár János kampánynyitójára Navracsics Tibor frakcióvezetőhöz „fűződő barátsága révén” látogatott el, és persze azért is, mert mint mondja: valahányszor a településre érkezik, „szellemi-lelki oázisba” kerül. A katolikus méltóság a következő szavakkal buzdította Lázár híveit: „ötven-egynéhány nap múlva valamennyien főnixmadárként szárnyalhatunk”, majd rátért a lényegre: „Magyarországon egyetlen párt létezik, amely a keresztény értékrendet méltó módon és hitelesen képviseli”. Azok számára, akik értetlenül álltak coming out-ja előtt, egy hasonlattal érzékeltette helyzetét. Ha egy bajnokságon csak egy olyan csapat van, amelyik becsületesen és sportszerűen küzd, mert az összes többi sportszerűtlen, doppingol, pénzmosodaként működik, akkor bátran mondhatja a példabeszédbeli hitoktató, hogy azt az egyet érdemes támogatni, mert a többi nem méltó rá.
A szocialisták kiborultak az egyházfi szavaitól és nemcsak őt, hanem a Fideszt is azonnali bocsánatkérésre szólították fel. Nyakó István, az MSZP szóvivője – és egyben hívő tagozatának oszlopos tagja – kikérte magának, hogy baloldalon ne volnának hívők, és emlékeztetett, hogy a Jézus Krisztusban való hitből nem következik Orbán Viktor heroizálása. „Senki ne merje politikai hátsó szándékkal lelki zsarolásnak kitenni azokat a baloldali szavazókat, akik nem a Fideszre szavaznak!” – szól replikája, de a táncba hívott püspök se maradt rest a válasszal: „bármely szervezetnek, így az egyháznak is joga van ahhoz, hogy kifejtse, melyik formáció vagy párt vall az övéhez hasonló értékeket”.
Semjén Zsolt KDNP-elnök is segítségére sietett az egyébként cseppet sem rémült Kiss-Rigónak, és – bár a püspök többször elmondta, hogy nem magánemberként hangoztatja pártszimpátiáját – az ötvenes évek pártbizottságainak kézi vezérlését emlegetve jelezte: „senkinek semmi köze hozzá, hogy egy magyar állampolgár milyen politikai véleményt fogalmaz meg”.
Hogy az új éra – egyházpolitikai vonatkozásban legalábbis – már elkezdődött, nemcsak a vallásügyi törvény módosítását előkészítő „hangulati elemek” felszaporodásán érhető tetten, hanem abban is, hogy az elkövetkezendő időszak egyházügyi kérdéseit tematizálók máris „pénzt, paripát és fegyvert” ígérnek korábbi szövetségeseiknek. „Az új kormánynak stratégiai kérdésként kell kezelnie az egyházakkal való kapcsolattartást, hiszen egy szociális és lelki válságba jutott országért ők tehetnek a legtöbbet” – nyilatkozta a távirati irodának Balog Zoltán. Az Országgyűlés emberi jogi és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke ezért azt ígéri, hogy ha rajta múlik, akkor „az egyházakkal való kapcsolattartás a lehető legmagasabb szintre kerül majd az államigazgatásban”. Balog Zoltán az Állami Számvevőszék számításaira hivatkozva megígérte, hogy fokozatosan visszafizetik az iskolafenntartó egyházaknak azt az összesen mintegy 4,4 milliárd forintos tartozást, amely az egyházi iskolákba járó gyermekek után az elmúlt három évben felhalmozódott. Terveik szerint egy olyan „automatizmusként működő finanszírozási rendszert” hoznának létre, amely nem a mindenkori költségvetés jó- vagy rosszindulatától teszi függővé az egyházi beruházásokat. Ugyanilyen kiszámíthatóságot szeretne az új kormány a 1+1%-os rendszernél is, méghozzá úgy, hogy – a civil szervezeteknél bevált gyakorlathoz hasonlóan – a bejegyzéstől számított hároméves várakozási idő után lehetne csak igényt tartani az adófizetők bizalmára.
Ami pedig az egyházalapítást illeti, a bizottsági elnök a vallásszabadság maximális biztosítását garantálva szeretné „kiszűrni” azokat a szervezeteket, amelyek „nem akarnak mást, mint áfa-visszatérítést és egyéb kedvezményeket”.
2010. 02. 19. (XIV/7)
