A tizenhét éves Szabó József eltűnését 2008. május 21-én jelentették be a rendőrségen: a nagyatádi fiú holttestét két nappal később találták meg Kaposvár külterületén, egy derítő tóban. Az áldozat a gyilkosságot megelőző napon még részt vett iskolájában, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban rendezett Kihívás napi sporteseményen. Azután nyoma veszett. Mint a nyomozás során kiderült, a tettesek – József barátai – előre kitervelték a gyilkosságot. Kurta Mihály és Varga Dávid a kihallgatás során elmondták, a történelem iránt érdeklődő Szabót azzal az ürüggyel csalták ki a Kapos melletti tóhoz, hogy egy ott talált második világháborús fegyvert mutatnak neki. A helyszínre érve azonban nekitámadtak: kővel, fával és egy vésővel ütlegelték, tucatszor fejbe vágták. Szabó József küzdött az életéért. Még életjeleket adott, amikor a tettesek a vízbe lökték, majd betondarabokat és köveket dobtak a testére. Az áldozat halálát végül fulladás okozta. A gyilkosok másnap rezzenéstelen arccal vettek részt a tanításon.
A rendőrök a diákok vallomásai alapján jutottak el a tóhoz, az egyik „megtaláló” József egyik gyilkosa volt. Az áldozat és a tettesek korábban jó barátok voltak. Kapcsolatuk állítólag azért romlott meg, mert Szabó József egyre jobban tanult, és eltávolodott társaitól. A gyilkosok azt vallották, lekezelően, nagyképűen viselkedett velük. A helyi sajtó szerint „korábban a trió jó barátságban volt, ám 2008 elején Vargának és Kurtának elege lett Józsefből, mivel a nagyatádi fiút tolakodónak érezték, és bosszantotta őket, hogy József nem iszik velük alkoholt”. A büntetőbíróság ítélete szerint a marcali és a kaposvári fiatalember egy hónappal korábban határozták el, hogy megölik Szabót. Ezután felderítették a tó környékét, mindent előkészítettek a gyilkossághoz, és azt is gyakorolták, miként hajtják azt végre. A bíróság fejenként tizennégy évi, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte őket.
Az áldozat szülei, idősebb Szabó József és Szabó Józsefné ezt követően kártérítési keresetet nyújtottak be a gyilkosok, illetve azok szülei ellen. A polgári per során – melyhez hasonlóra a Somogy Megyei Bíróságon eddig nem volt példa, és az országos gyakorlatban is meglehetősen ritka a hasonló eljárás – a felperesek azzal érveltek, hogy József elvesztése miatt sérült a teljes családban éléshez való joguk, illetve egyetlen gyermekük halála miatt idős korukra támasz nélkül maradtak – tudta meg a Hetek a bíróság sajtóosztályától.
A bíróság indoklása azt is tartalmazza, hogy az áldozattá vált fiú éveken át tartó orvosi kezelés és hosszas küzdelem után született meg, szüleinek egyetlen gyermeke volt, ő jelentett reményt számukra, ő adott értelmet az életüknek. Tragikus halála óta az addig vidám, kiegyensúlyozott család élete szertefoszlott. A Hetek megkeresésére sem az édesanya, sem az édesapa nem kívánt nyilatkozni, környezetükből azonban megtudtuk: minden napjuk a temetőben kezdődik, majd a munka után ismét ott, gyermekük sírjánál végződik.
A per során tanúk is bizonyították, hogy a szülők élete tönkrement, megkeseredtek, a pótolhatatlan veszteség miatt érzett fájdalmuk pedig nemhogy csökkenne, hanem egyre inkább hiányzik elvesztett gyermekük. A nem vagyoni kártérítésnek az ad alapot, hogy ezt a helyzetet a gyilkosok idézték elő József megölésével.
A felpereseknek emellett azt is bizonyítaniuk kellett, hogy Kurta és Varga mellett szüleik is felelősek Szabó József haláláért. A bizonyítás egyik alapja – mint bírósági forrásból megtudtuk – a büntetőper során készült elmeorvosi szakvélemény volt. Ez ugyanis azt állapította meg, hogy egyik gyilkos sem szenved és soha nem is szenvedett személyiségzavarban, azaz egyikük sem elmebeteg. Az viszont, hogy ép elmével képesek voltak kitervelni és végrehajtani a ritka kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságot, képesek voltak az átlagosnál is messze súlyosabb szenvedést okozva ridegen végezni egykori barátjukkal, azt bizonyítja, hogy súlyos jellemhibák alakultak ki náluk. Ebben pedig nem lehet kizárólag a környezeti hatásokat felelőssé tenni: a jellemhibák kialakulásában nagy szerepe van nevelésüknek, illetve nevelésük hiányának.
A bírósági indoklás szerint önmagában nem igazolja a nevelés minőségét az a tény, hogy – mint ebben az esetben is – egy diák jól tanul. Eközben ugyanis az egyik elkövető szülei például mit sem tudtak róla, hogy gyermekük rendszeresen alkoholizál, amikor éjszakánként elszökik otthonról. „Az eljárás során a felpereseknek az alperesek bizonyítottan felróható magatartását kellett bizonyítani, tehát azt, hogy az elítéltek jellemhibája a nevelésükre, pontosabban annak egyes hiányaira vezethető vissza” – tájékoztatta lapunkat a bíróság sajtóosztálya. Az igazságszolgáltatás úgy ítélte meg: az elkövetőkkel együtt a gondozók, azaz szüleik is felelősek Szabó József brutális haláláért. A kártérítés összegét az április végén született, nem jogerős ítélet kétszer négymillió forintban állapította meg, vagyis felperesenként ítélte meg a négymillió forintos összeget. A felperesek indítványa kétszer hatmillió forint volt. Információink szerint az alperes családok fellebbeznek, az ügyben a Pécsi Ítélőtábla hoz jogerős döntést.
2010. 05. 07. (XIV/18)
