Az elmúlt hónap egyik legnagyobb botránya a mézek miatt robbant ki, s az eset jól tükrözi az uniós élelmiszerfronton uralkodó helyzetet. Mint ismeretes, a Magyar Nemzet munkatársai hazai áruházi polcokról találomra kiválasztott 12 üveg mézet vizsgáltattak be a brémai Applica laboratóriumban, melyekből 6 bizonyult antibiotikummal szennyezettnek. Ezekben a mézekben többek között nitrofuránt találtak, amit korábban az állatgyógyászatban használtak. Ennek a ma már betiltott antibiotikumnak az a sajátsága, hogy nem ürül ki a szervezetből, hanem felhalmozódik, és rákot okozhat – írta a Magyar Nemzet.
Az érintett méhészetekre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) pénzbírságot rótt ki, a problémás termékeket pedig az élelmiszerláncok saját döntésük alapján vonták ki a forgalomból. Oravecz Márton, az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgató főállatorvosa kérdésünkre úgy vélekedett: a méhcsaládokat tiltott szerekkel kezelték, mégpedig úgy, hogy a gyógyszer a mézbe is bekerült. Elmondta: évenkénti ellenőrzéseik során kockázatbecsléssel határozzák meg a vizsgálandó termékek számát és a vizsgálat irányát, hiszen több mint 15 ezer méhészet van hazánkban.
„Tudtommal a mostani nagy port kavart antibiotikumos méz nem magyar volt, hanem kínai méz került forgalomba magyar cégnév alatt” – vélekedett megkeresésünkre Petrus Lajos, Kaposvár és Térsége Méhész Egyesületének elnöke. A magyar termelői méz szerinte biztonságos és jó minőségű, de ez csak akkor garantálható, ha közvetlenül a méhésztől vesszük a terméket.
Lapunk más méhészektől is úgy értesült, hogy a közvetlenül a termelőtől vásárolt mézzel nincs hiba, de attól a pillanattól fogva, hogy a termék bekerül a kereskedelmi láncba, menetrendszerűen felhígulhat, és megváltozhat az összetétele, mire az áruházak polcaira kikerül. Az is előfordul, hogy import selejtárut magyar mézként adnak el, hiszen minden termék ellenőrzése lehetetlen, a pénzbírság esélye és mértéke pedig nem elrettentő hatású. Sajnos a válság beköszöntével sok kókler felcsapott méhésznek, másrészt – mint Petrus Lajos is célzott rá – nemzetközi jelenség, hogy egyesek kaptárak helyett komplett vegyi laboratóriumokat, egész gyárakat működtetnek, ahol különböző módon operálnak cukorral, enzimekkel, vízzel és egyéb anyagokkal, mígnem „méz” nem lesz belőlük.
Mindezzel együtt Magyarországon viszonylag jó a helyzet, a külföldiek hozzánk járnak mézért, mivel az unióban gyanús minőségű mézek vagy inkább mézhamisítványok vannak leginkább forgalomban. A méhészek szerint könnyen meglehet, hogy a nyugati országokban kapható mézek közül bármely 12 üvegből az összes károsnak bizonyult volna a vizsgálaton. Egyébként a megkérdezettek szerint a mai környezeti viszonyok között már nem lehet antibiotikumos kezelés nélkül állatot, így méheket sem tartani. Csak a kezelés időpontját kell tudni jól megválasztani, s akkor megakadályozható a méhpusztulás úgy, hogy ne kerüljön antibiotikum a mézbe. Azt sem értik a méhészek, hogy jóllehet a nagyüzemi állattartásban termelt tej és húsáru antibiotikum-tartalma jóval nagyobb a mézénél, mégsincs folyamatos botrány. A legtöbben úgy látják, hogy mióta megnyílt az uniós piac, romlott az élelmiszerbiztonság helyzete, mivel sokkal nehezebben ellenőrizhető az áruk minősége, eredete.
„Az Európai Unióban az élelmiszer-ellenőrzés vezérelve az »élelmiszerlánc-szemlélet«, ami azt jelenti, hogy a termelőtől a kereskedőig a lánc minden szereplője felel a termék biztonságáért, az önellenőrzés kötelező” – tájékoztatta lapunkat Tóthné Lippai Edit, az MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. Az MgSzH pedig kockázatbecslésen alapuló éves monitoring keretében vizsgál különböző élelmiszereket.
Elsősorban a forgalmazó a felelős azért, hogy a fogyasztó asztalára ne kerüljön szennyezett termék. Nem hazai előállítású élelmiszer esetében az első magyarországi forgalmazó felelős a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmazó termék forgalmazásáért, így a hatóság vele szemben fogja kiszabni a bírságot. Indokolt esetben be is tiltják az áru forgalmazását. A nem megfelelő tételeket jelenteni kell az EU gyorsriasztási rendszerén (RASFF), és közzé kell tenni a helyi polgármesteri hivatalban, illetve az FVM, MgSzH honlapján is.
Áprilisi botrányok
A feltárt káros anyagok csak nagy mennyiségben vagy arra érzékenyeknél károsíthatják az egészséget. Az előírtnál magasabb lisztéria-baktérium szennyezettségű Reál-felvágottat és a rákkeltő növényvédőszer-hatóanyagot tartalmazó, OVKO márkájú szlovák bébiételeket már kivonták a forgalomból. A paprika esete viszont több szempontból érdekes. A Magyarországon forgalmazott marokkói TV-paprikáról áprilisban derült ki, hogy a megengedettnél 45-ször több növényvédőszer-hatóanyagot tartalmaz. Az információt először a ketesaruk.hu portál tette közzé, miután felfedezte az EU élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó riasztási rendszerében (RASFF) az erről szóló magyarországi jelentést. A hír nyomán az MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága is vizsgálódott, de mire kedvezőtlen eredményei nyilvánosságra kerültek, a közel 10 tonna paprika elfogyott a hazai üzletekből. Nemrég újabb két marokkói paprikaszállítmányról derült ki, hogy mérgező, s mindkét esetben ugyanaz a cég volt a beszállító, mint az előző paprikánál. A MgSzH betitotta az érintett tételek forgalmazását, és felszólította a hazai forgalmazókat a Marokkóból származó paprikák fokozott ellenőrzésére.
2010. 05. 21. (XIV/20)
