Július 22-én este több mint 140 ezer jelentkező sorsa dőlt el – legalábbis abból a szempontból, hogy melyik felsőoktatási intézményben folytathatja tanulmányait. Átlagosan 10 emberből 7 nyert felvételt valamelyik főiskolára vagy egyetemre. A jelentkezők körében a legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás volt, míg a legtöbb diák az ELTE Bölcsészettudományi Karának alap- és mesterszakain kezdheti meg felsőfokú tanulmányait. A legidősebb felvételiző 76 éves, aki gyógypedagógus szakra készül. A második az életkori rangsorban az a 71 éves jelentkező, aki jogász szakon kezdené meg tanulmányait. A dobogó harmadik helyén holtverseny van: két 70 éves aspiráns a fizika, illetve a villamosmérnök szakokat jelölte meg.
A legnagyobb port idén a többletpontok kavarták. Nyelvvizsgán kívül többek között a következő jogcímeken lehet többletpontra szert tenni: emelt szintű érettségi, OKTV-n elért helyezés, sporteredmény és úgynevezett előnyben részesítés jogcímén. Az utóbbi kategóriába tartoznak a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, például segélyezett, fogyatékkal élő, elvált, árva vagy éppen gyermeküket egyedül nevelő jelentkezők is. A felvi.hu honlapon található táblázat alapján több pluszpont kapható hátrányos helyzet miatt, mint nyelvvizsgáért: a legelképesztőbb talán a beszédhibás pedagógusjelölteknek járó 30 többletpont. Az ELTE BTK egyik nyelvszakán több felvételiző bevallottan arra „utazott”, méghozzá sikeresen, hogy hátrányos helyzete miatt úgyis több pontot kap, mint a nála felkészültebb jelentkezők.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a legmagasabb a bejutási ponthatár: 462 pontot kellett teljesíteniük a jelentkezőknek az elérhető 480-ból. Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára úgy nyilatkozott: a mesterképzésre felvettek száma másfélszerese volt a tavalyinak, az alapképzésbe bejutók száma pedig valamelyest csökkent. Pozitívum, hogy megnőtt a felsőfokú szakképzésbe jelentkezők száma. A minimális bejutási határ 200 pontra emelése ellenére is sikerült idén feltölteni a hiányszakmák képzéskereteit, így a természettudományi képzésben meghirdetett helyeket is. Dux László beszélt arról is, hogy a felsőoktatás kritikus pontja a tanárképzés, melynek érdekében szükség lesz bizonyos szakok esetében a szóbeli felvételire és az emelt szintű érettségi követelményének bevezetésére. Tény, hogy a pedagógus-szakma számít az egyik legnépszerűbb szaknak a jelentkezők körében, bár az ELTE BTK és TTK egyes szakain nem számított a felvételi eredménye, mivel annyira kevesen jelentkeztek, hogy mindenkit felvettek. Folyosói beszélgetésekből kiderült, hogy a felvételizők egy része csak azért jelentkezett például tanítói szakra, mert máshová nem vették föl – céljuk bármilyen diploma megszerzése.
A fejkvóta-rendszer miatt a legtöbb egyetem elfogadja a középszintű érettségit, amit sokan bírálnak alacsony színvonala és enyhe értékelési kritériumai miatt. Az érettségieredmények idei átlaga 3,62 volt, ami nagyjából megfelel a tavalyinak. Hoffmann Rózsa szakállamtitkár minap úgy nyilatkozott: olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne. A felsőoktatásba való belépés feltétele az emelt szintű vizsga lesz – szögezte le.
Bár eltömegesedő felsőoktatásról, diplomás munkanélküliségről szólnak a hírek, a magyar népesség az alig 12 százalékos diplomásarányával még mindig a sereghajtók közé tartozik Európában. Mindeközben a lakosság fele legfeljebb 8 általánost végzett. A probléma nem a diploma mennyiségével, sokkal inkább a minőségével van, óriásiak az intézmények közti színvonalbeli különbségek.
A hazai munkaerőpiacon összességében még mindig a diplomások helyezkednek el a legkönnyebben, s az ő átlagfizetésük a legmagasabb. Egy frissen végzett diplomás átlagosan 3 és fél hónap alatt talál állást, többnyire a képzettségéhez közel állót, amire leginkább ismeretség vagy hirdetés útján tesz szert. A végzettek egyforma arányban, 43-43 százalékban az állami és a versenyszférában helyezkednek el, főleg alkalmazottakként, állásukkal közepesen elégedettek, és nem sűrűn váltanak munkahelyet – többek között ez derül ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett kutatásból. A friss diplomások 40 százaléka már az államvizsga idején is dolgozott. A leggyorsabban az orvosok és egészségügyisek, a legnehezebben a természettudományos végzettségűek találtak munkát. Az orvosok és a tanárok a munkájukkal szakmailag legelégedettebbek közé tartoznak, míg a fizetésükkel a legkevésbé ők vannak kibékülve. A legkiegyensúlyozottabbak e téren a jogászok.
A normatív finanszírozás következtében az egyetemek a hallgatók és a szakirányok számának maximalizálásában érdekeltek. Hoffmann Rózsa úgy nyilatkozott: a kormányzati ciklus végéig megszüntetné a normatív alapú finanszírozást mind a felső-, mind a közoktatásban, s helyette szakmai minőségi kritériumokra épülő, differenciált támogatás kialakításában gondolkodik. A tárca a felsőoktatási integráció elmúlt tíz-éves tapasztalatait is felülvizsgálja.
A finanszírozás kulcskérdés, az elmúlt 3 évben összesen 100 milliárd forintot vontak el a hazai oktatásügytől. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja egyik tanulmányában, amelyben a hazai kutatóegyetemek kiemelt költségvetési támogatását sürgeti, Németországot hozza fel példaként. A német kormány 2019-ig az amúgy sem szerény német felsőoktatási költségvetésen felül 18 milliárd eurót (4770 milliárd Ft) költ az oktatásügyre és a kutatásra, beleértve többek között az innovációt és a doktorandusz hallgatói létszám évi 10 százalékos emelését. 2015-ig a GDP 10 százalékára emelik az oktatásra és kutatásra fordított források összegét. Dezső Tamás szerint a magyar felsőoktatás egyre gyorsuló ütemben szakad le Európa és a világ vezető egyetemi köreitől, amelyek a fejlődés tempóját bőséges forrásaikra támaszkodva meghatározzák. Össztársadalmi érdek, hogy Magyarország értékes szellemi tőkéjéhez megteremtsük azt a felsőoktatási környezetet, amely nemzetközileg versenyképes tudást állít elő.
2010. 07. 30. (XIV/30)
