A Wikileaks megalkotója egy ausztrál hacker, Julian Paul Assange, aki informatikai kalóztevékenysége miatt majdnem börtönben végezte hazájában, Svédországban 2010 augusztusában pedig ketten is feljelentették szexuális zaklatás és nemi erőszak vádjával. Számos kollégája fordított hátat neki az elmúlt hónapokban, ő maga pedig egy élő adásban sugárzott CNN-interjúból sétált ki, amikor a riporter a munkatársaival, illetve a szexuális zaklatással kapcsolatos, a személyét övező botránysorozatra kérdezett rá. Assange figyelmeztette a riportert, hogy amennyiben „az általa kiszivárogtatott, 104 ezer ember halálát feltáró dokumentumokat és az ellene folyó ügyeket egy interjúban szeretné tárgyalni, távozik”.
(A Wikileaks által publikált adatok szerint, amelyeket Iraki háborús naplóknak is neveznek, eddig 109 ezer áldozata van a fegyveres konfliktusnak. Assange feltételezhetően kivonta az elesett, mintegy 5 ezer amerikai és koalíciós katona számát, az általa említett „meghalt emberek” kategóriából.)
Assange számítási módszerei, a Wikileaks által közölt adatok, valamint azok interpretációja sem teljesen egyértelmű.
A portál által kiszivárogtatott és feldolgozott mintegy 400 ezer katonai jelentés szerint az iraki háború áldozatainak döntő többsége, mintegy 66 ezer fő civil volt. A dokumentációba előzőleg betekintést nyert a témát kutató csoport, az Iraqi Body Count (Iraki Áldozatokat Összesítő Szervezet) állítása szerint újabb 15 ezer áldozatra derítettek fényt, amelyről eddig nem tudtak. A The New York Times azonban figyelmeztet, hogy az adatok és a közlés hitelessége megkérdőjelezhető. A lap szerint számos esetben előfordul, hogy bizonyos esetek ismétlődnek, más jelentések pedig következetlenül utalnak az áldozatok számára. A listát áttekintő arab médium, az al-Dzsazíra ezzel szemben legalább 285 ezer áldozatról számolt be az arab nyelvű oldalán, amelyben nem tett különbséget a halottak és sebesültek között.
Habár az al-Dzsazíra arab nyelvű beszámolója szerint az amerikai ellenőrzőpontoknál a vizsgált ötéves háborús időszak alatt 681 civil vesztette életét, a fegyveres konfliktus civil áldozatokat követelő eseményeit elemezve a Wikileaks következetesen az amerikai és koalíciós erők visszaéléseit domborítja ki. Közleményében fontosnak tartotta felhívni a figyelmet „az ellenőrzőpontoknál elkövetett gyilkosságokra, a több mint 300 esetben jelentett koalíciós erők, illetve a több mint 1000, iraki biztonsági erők által elkövetett kínzásokra, szándékos gyilkosságokra”.
Ezzel szemben a Wikileaks kiszivárogtatott dokumentumait, az Iraki háborús naplót átvizsgálva azt találtuk, hogy Irakban a vizsgált időszakban leginkább a terrorista csoportok voltak aktívak.
A Wikileaks által közölt dossziék több mint 65 ezer pokolgépes robbantást regisztráltak, ezenkívül pedig 44 ezer olyan eset volt, amikor a koalíciós haderők bombaszakértői fedeztek fel, illetve hatástalanítottak robbanószerkezetet. További 24 ezer esetben bukkantak a katonák illegális fegyverraktárakra, amelyeket a terrorista csoportok használtak volna fel későbbi támadások során. Az autókba, útszélre rejtett pokolgépekkel végrehajtott támadásoknak a célpontjai kezdetben a koalíciós erők voltak, de 2004-et követően a terroristák civilek ellen fordították a fegyvereiket. Erről egy 2008-ban készült, az iraki öngyilkos terrortámadásokat feldolgozó jelentés ad részletes tájékoztatást. A RAND Elemző Intézet tanulmánya szerint a lakosság elleni terrorbombázással a terroristák a koalíciós erők társadalmi támogatását szerették volna aláásni, hozzátéve, hogy katonai források híján a média a terrortámadások gyakorisága miatt azok pontos számát szinte képtelen rekonstruálni. Most a Wikileaks egy minden eddiginél pontosabb számot publikált.
A portál által korábban kiszivárogtatott afganisztáni dokumentumokban a helyi erők és a lakosság részéről együttműködő személyek neve is szerepelt. Az afganisztáni angol csapatok parancsnoka, Tim Cross szerint az oldal által publikált adatok súlyos veszélyt és fenyegetést jelentenek az Afganisztánban állomásozó NATO-katonákra nézve. „Ezeknek az információknak a kibocsátása emberi életeket veszélyeztet” – állítja a főtiszt. Az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon is nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a Wikileaks „a fegyveres konfliktusban részt vevők neveinek publikálásával kockáztatja az amerikai és koalícióspartner-katonák, valamint leginkább az újjáépítésben részt vevő civilek életét”.
Brigitta Jónsdottir izlandi parlamenti képviselő korábban szintén tevékenyen részt vett az oldal szerkesztésében.
Ő volt az, aki feltöltötte a nagy port kavaró videót, ahol két katonai helikopter légitámadásában fegyveresek között civilek is meghalnak. Jónsdottir szerint az oldalnak nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a kisebb ügyekre, amelyek kevésbé képesek főcímekre kerülni.
A The New York Times szerint a politikus hozzátette, hogy Assange egyedül döntött afelől, hogy az afgán katonai dokumentumokat a civilek neveinek kiszerkesztése nélkül közöljék. „Ez és a stílus, ahogy erről később beszélt, nagyon felbőszített mindenkit” – emlékezett vissza Jónsdottir.
2010. 10. 29. (XIV/43)
