„Egyértelmű mindannyiunk számára, hogy a világon gyors és mély átalakulás tapasztalható, és hogy Kína ezekben a változásokban kulcsszerepet játszik" - jelentette ki Orbán Viktor a sanghaji világkiállítás zárónapján rendezett konferencián. Szavai akár mottóul is szolgálhatnának a kormány távol-keleti politikáját illetően. A miniszterelnök egyértelműen elődjei - Medgyessytől Gyurcsányon át Bajnaiig - nyomdokain jár, vagyis igyekszik kiaknázni a kínai gazdasági potenciálban rejlő lehetőségeket. A mostani látogatás Orbán szavai szerint azt volt hivatott elősegíteni, hogy minél több friss pénzt és munkahelyeket eredményező beruházás jöjjön Magyarországra. A kormányfő nemcsak kínai kollégájával, Ven Csia-paóval találkozott, hanem látogatást tett az elektronikai iparban és a mobiltávközlésben érdekelt ZTE és a Huawei nagyvállalatok vezetőinél is. Az utóbbi cégnél olyan fejlesztésre kerül majd sor a jövőben, ami 1500-2000 új magyarországi munkahelyet jelenthet.
Arra a felvetésre, hogy a Malévnek is kínai befektetőt keresnek, Orbán Viktor a távirati irodának elmondta, találkozott Csen Fenggel, a Hainan Group elnökével, akivel egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról tárgyalnak. A Kína egyik leggazdagabb emberének számító és több iparágban is érdekelt Csennel szóba került egy hosszú távú együttműködés kialakításáról szóló megállapodás. Ennek érdekében egy közös bizottságot hoznak létre, ami az ő magyarországi, illetve Magyarországról történő európai terjeszkedését lesz hivatott megalapozni.
„Orbán Viktor a külpolitikai realitásokat figyelembe véve gyakorlatilag nem tehette volna meg, hogy ne folytassa az elődjei által megkezdett Kína-politikát. Nem véletlenül vette fel tavaly decemberben, még az ellenzéki Fidesz elnökeként a kapcsolatot a kínai Kommunista Párttal, és nem véletlenül kerülte el a dalai lámával való találkozást most szeptemberben, hiszen nem akart Tibet miatt összeütközésbe kerülni egy ilyen meghatározó távol-keleti partnerrel" - magyarázta a Heteknek Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője. De vajon miért diktálja a realitás a rendszerváltás idején a Tienanmen téri diákvezérekkel szimpatizáló, tíz éve pedig a dalai lámát fogadó Fidesz, illetve Orbán Viktor számára a Kínával való baráti viszonyt? A szakértő szerint a válasz közhelyes, de igaz: a távol-keleti óriás az elmúlt évtizedben a világgazdaság megkerülhetetlen szereplőjévé vált, amely a válság ellenére is tavaly 8,7 százalékos, az idei első negyedévben pedig 11,9 százalékos gazdasági növekedést produkált. Jellemző adat, hogy Kína 2500-2600 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik, ami Magyarország 15 évnyi GDP-jének felel meg - miközben a nyugati országok, az USA-val az élen, tetemes adósságban úsznak (az amerikaiak fő hitelezője nem más, mint Kína). Matura Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az Európai Unió exportja 2009-ben közel 20 százalékkal csökkent, a Kínába irányuló kivitel növekedett. Ez a tendencia érzékelhető hazánk esetében is: a kínai export 4 százalékkal bővült az elmúlt évben. Bár - tette hozzá Matura Tamás - az is igaz, hogy a külkereskedelmi mérleg jócskán a távol-keleti ország javára billen: miközben a behozatal 5,5 milliárd dollárt tett ki, addig a kivitel alig volt több 1,5 milliárd dollárnál.
2010. 11. 05. (XIV/44)
