Az emberek többsége úgy véli, ha van egy jó ötlete, abból pillanatok alatt meggazdagodhat. A valóság azonban sokszor rácáfol erre. Önök mit tapasztalnak?
– Minket eddig mintegy hatszáz találmánnyal kerestek fel megalakulásunk óta, az újdonságoknak azonban kevesebb mint az egytizede volt érdemes arra, hogy komolyan foglalkozzunk vele. A piaci siker felé vezető úton ezeknek a többsége is elvérzett. Tapasztalataink szerint ötszáz találmányból átlagosan kettő vagy három lesz befutó.
Miért ilyen alacsony a megvalósulási arány?
– Először is fontos tisztáznunk: egy új dolog feltalálása és annak sikeres menedzselése, üzletté formálása két különböző dolog. Lehet valaki zseniális feltaláló, mégis alkalmatlan arra, hogy az általa feltalált termékből sikert kovácsoljon. Az innovációban és a menedzsmentben jártas feltaláló tapasztalataink szerint olyan ritka, mint a fehér holló, s ez a nálunk fejlettebb országokban sincs másképp. Az Egyesült Államokban, ahol szisztematikus, rendszerbe foglalt, hosszú távon is kiszámíthatóbb környezetben működik az innováció, száz ötletből egy vagy kettő lesz csak sikeres.
Mi a helyzet az öreg kontinensen?
– Európa nagyon komoly eredményeket ér el a tudományos kutatás területén, az eredmények gyakorlatba ültetése, pénzre válthatósága azonban az előbbihez képest csekély. Ezt nevezzük európai paradoxonnak. Kontinensünkön Anglia, Franciaország, Németország a legsikeresebb a tudományos életben, Amerikában mégis nagyobb a fogadókészség az ötletek megvalósítására, és minden intézményesült elem gyorsan mozgásba lendül ahhoz, hogy az ötlet minél hamarabb piaci sikert eredményezzen.
Mi magyarok hol állunk a ranglistán?
– Az említett paradoxon fokozott mértékben érvényes Magyarországra: noha találékony nemzet vagyunk, az innovációs eredményekben mégis sereghajtókká lettünk. Az EU folyamatosan monitorozza az innovációs teljesítményt, az erre vonatkozó kimutatásban, az Innovation Scoreboard-on az utolsó harmadban szerepelünk. A mérések 25-30 paraméter alapján történnek, ezekből hazánk 20-ban az utolsó vagy éppen az utolsó előtti helyen áll.
Mi az, amit másutt – Angliában, Franciaországban, Németországban vagy Amerikában – jobban csinálnak, és el lehetne tőlük tanulni?
– Hazánkban a legnagyobb probléma az együttműködési képesség hiánya. Ehhez járul az irrealitás – vagyis az a jelenség, hogy a kutatók, ötletgazdák hajlamosak felülértékelni magukat, illetve teljesítményüket. A sikerhez nélkülözhetetlen, hogy a feltaláló együtt dolgozzon a befektetővel, a menedzsmenttel, és ez csak a kölcsönös bizalom, tisztelet, megbecsülés esetén működik. Nekünk, magyaroknak, ebben van a legnagyobb fogyatékosságunk – ezt 600 projekt után nyugodtan ki merem jelenteni.
A másik jellemző a fejlettebb országokhoz képest, hogy a társadalmi környezetünk, kultúránk is magán hordozza az említett problémát, és hiányzik az a nyitottság, amely megfelelő medret biztosít az ötletek haszonná formálása előtt.
Melyek azok a lépések, amelyek által egy ötlet eljut a megvalósításig?
– Az első lépés annak megvizsgálása, hogy valóban újdonságról van-e szó. Ma már – az internet világában – ez pillanatok alatt kideríthető. A következő annak eldöntése, hogy a gyártási folyamatot dokumentálva érdemes-e valamilyen ipari védelmet (szabadalmat, formaoltalmat, logót) szerezni a termékre. Ezt követi a piac elemzése – méghozzá nemcsak hazai, hanem a globális piacon. Jelentős eredményeket csak úgy tudunk elérni, ha az országhatáron kívül is el tudjuk adni a terméket. A piacelemzés eredményétől függ, hogy érdemes-e céget alapítani és egy minimális mennyiséget a szóban forgó cikkből legyártani. Az üzleti modell megalkotása után következik az áru tesztelése, referenciavásárlók alkalmazása, majd a megfelelő tőke bevonásával a gyártás elkezdése. A kezdeti „három F” szakaszt, amikor a család, a barátok és a „megszállott” támogatók („family, friends and fools”) segítségével haladt előre az ügy, most felváltják a tőkével kapcsolatos gazdasági számítások. Fontos meghatározni a felhalmozott árukészlet mértékét is, mert ez befolyásolja a megrendelések nagyságát – egyben kockázatot is jelent a befektetők számára. Egy találmány befutási ideje, a rendkívüli projektek kivételével, átlagosan hat hónap és két év közé tehető.
Mi magyarok milyen jellegű találmányokkal jeleskedünk leginkább?
– A legnagyobb eredményeket az orvostechnikai eszközök, a biotechnika és élettudományok területén érjük el. Ide tartozik például a nagy jövő előtt álló, Jedion elnevezésű orvosi kés, amely műtét közben diagnosztizálja a sejteket. A másik erősségünk az informatika, a szoftverfejlesztés és az infokummunikáció különböző területei. A mi projektjeink 70 százaléka e két területről származik, s ezt egészítik ki a hagyományosnak mondható mérnöki tudásra épülő hétköznapi fejlesztések, mint például a kartonból készült bútor vagy akár a papírbili. Hiszen innovációra minden életképes ötlet érdemes, a legegyszerűbbtől egészen a csúcstechnológiáig.
Intelligens sebészkés
A Jedion olyan sebészeti eszköz, amely vágás közben analizálja a sebész által feltárt szöveteket, és ezáltal forradalmi újítást jelenthet a ráksebészetben. „Az eszköz kémiai analízis útján, ujjlenyomatszerűen képes megmondani, hogy egy adott szövetnek milyenek a tulajdonságai: van-e gyulladás, rákos daganat vagy valamilyen más elváltozás. Ma már zseniális képalkotó eljárások segítségével a műtétek előtt és után is pontos diagnózis állítható fel a tumorok elhelyezkedéséről vagy a betegségek fajtájáról, azonban ez az első olyan szerkezet, amely műtét közben is képes ellátni a szükséges információkkal az operáló orvost ” – mondta lapunknak Tallós Ákos, a találmány fejlesztésével foglalkozó Mediamass Kft. ügyvezető igazgatója. A találmány Takáts Zoltán magyar vegyész ötletéből született, aki arra a problémára kereste a választ, miként lehet minél kevesebb előkészítéssel minél több értelmezhető mintához jutni. Az ehhez alkalmas technológiát már egy köréje szerveződő csapat segítségével sikerült kidolgozni. Noha még csak a fejlesztés stádiumában van, az új eszköz már most is világméretű érdeklődésnek örvend. A hazai orvosi egyetemek mellett svájci, német és amerikai kapcsolatok és együttműködések segítségével fejlesztik tovább, a Jedion végleges prototípusának elkészítése azonban még több évet várathat magára.
A projekt finanszírozását pályázati pénzből sikerült elindítani, később a ValDeal segítségével találtak a találmányhoz befektetőt.
2010. 12. 10. (XIV/49)
