„Nálunk még a raktárban is 6 órás kolléganők dolgoznak. A depósunk is nő, ennyire vonzó és ritka ma a részmunka" - mondta el egy előadásában Sélei Annamária, a Drogeriemarkt Kft. volt személyzeti vezetője, utalva arra, hogy a DM alkalmazottainak 90 százaléka nő, ezen belül kétharmaduk részmunkaidős, 15 százalékuk pedig gyesen van. A gyesen/gyeden lévő kismamák száma a DM-nél kiugróan magas, és az édesanyák visszatérésének biztosításában, annak előkészítésében is élen jár a cég. Szemléletes példa egyik dolgozójuké, aki tíz éve pénztárosként kezdett a cégnél dolgozni, majd két gyermeke megszületésekor elment gyesre, s a visszatérését követő években üzletvezető-helyettes lett belőle úgy, hogy máig részmunkaidőben dolgozik. A cég nagy figyelmet fordít a jó munkahelyi közérzetre, a dolgozók motiválására, képzésére, a megfelelő kommunikációra. Lehet dolgozni 4, 5, 6, 7 vagy 8 órás munkaidőben is, miközben nagy az átjárhatóság: részmunkaidősből bárki válhat teljes munkaidőssé és fordítva. Itt a részmunkaidő valóban részmunkaidő - hangsúlyozta Sélei Annamária. Egészen hétköznapi szinten is jellemző a rugalmas munkaszervezés, ami a szezon függvényében is variálható, továbbá bármilyen egyéni elfoglaltság, például szülői értekezlet esetén is válthatják egymást a kollégák. A részmunkaidős foglalkoztatás egyetlen hátránya, hogy jelentős adminisztrációs többlettel jár, ami viszont megtérül. A rugalmas munkaszervezés ugyanis gazdaságilag is igen hatékony, amit jól mutat, hogy a DM évről évre bővült, s a válság ellenére is őrzi pozícióját Magyarország piacvezető drogérialáncaként. A cég 2006-ban elnyerte a Családbarát Munkahely díjat, majd a Legjobb Női Munkahely díjat is.
A DM jól példázza a részmunkaidős foglalkoztatás általános jellemzőit: a női, kisgyerekes munkavállalókra épít, kifejezetten nagyvállalatokat, kereskedelmi láncokat érint, elsősorban a szolgáltatói szférában és mindenekelőtt a magas bérszínvonalú országokban a legelterjedtebb. Hazai viszonylatban éppen az alacsony bérszínvonal az egyik fő akadálya a részmunkaidő elterjedésének, nem véletlen, hogy a DM bérei sem publikusak. Seres Antal közgazdász szerint a részmunkaidős foglalkoztatás olyan országokban a legelterjedtebb, ahol a mienkénél 4-6-szor magasabbak az átlagbérek. Minél kisebb egy cég, annál kevésbé jellemző rá a részmunkaidős foglalkoztatás, márpedig a kkv szektorban, különösen a mikrovállalkozásokban foglalkoztatottak aránya nálunk nagyon magas.
Seres Antal szerint az EU-ban a 2000-2006 közötti időszak 12 milliós foglalkoztatotti létszámnövekedéséből közel 6 milliót a részmunkaidőben munkát vállalók tettek ki. Ennek oka, hogy a globalizáció, tetőzve a pénzügyi és gazdasági válsággal rendkívül fölerősítette a piaci versenyt. Ezért számos ország próbálja a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztését a foglalkoztatás bővítésére vagy szinten tartására használni, valamint a hatékonyabb, intenzívebb munkaszervezés szolgálatába állítani. A munkaszervezésnek a gazdasági tevékenység szezonalitásához és hullámzásához igazodó modernizálása azt is jelenti, hogy a hagyományos teljes munkaidős munkaviszony felbomlik, és sokszínűvé válik - szögezi le Seres legutóbbi tanulmányában. Szerinte Magyarországon ez a felismerés még várat magára, s emiatt stagnál alacsony szinten a foglalkoztatottság és a gazdasági hatékonyság is. A nemzetközi adatokat összehasonlítva nálunk kevesen dolgoznak sokat, kevés pénzért, s a részmunkaidős állások sokkal inkább a meglévő teljes idejű munkakörök átalakításával, mintsem új munkahelyek létrehozása révén keletkeznek.
2011. 09. 09. (XV/36)
