Roma szervezetek kampányoltak nemrég a roma származás felvállalása érdekében. Mit gondol, ez mennyire működik „felszólításra”?
–ŰNem hallottam róla. De az sem mindegy, ki mondta – a cigányság szempontjából nem mindegy, hiszen ma kevés olyan roma vezető van, akire sokan hallgatnának. Mert azt látni, hogy amikor valamelyikükből politikus lesz, akkor elszakad az övéitől, és nem a romaság érdekeit nézi, hanem a sajátját. Valamelyik magyar párt szárnya alatt bekerül a parlamentbe, de sem nemzetben, sem etnikumban, sem Európában nem tud gondolkodni – nem tud politizálni. Széthúznak a cigányok, nem bíznak egymásban. A romagyilkosságok után különösen megijedtek, félnek a cigányoktól és a nem cigányoktól egyaránt.
Mi az oka ennek az irracionális félelemnek?
–ŰEz a félelem egyrészt öröklődik, a lelkük mélyen él, a középkorig nyúlik vissza, amikor több romát öltek meg, mint a holokausztban. Másrészt nagyon is mai: a megélhetési félelem okozza. A munkalehetőség hiánya csak még jobban felerősíti azt, hogy a cigány ember abszolút nem tudja elhelyezni magát a társadalomban, úgy érzi, nincs helye benne, ő felesleges, rossz. A többség nem hangoztatja a származását, igyekszik észrevétlenül belesimulni a társadalomba, hogy munkához jusson, élni tudjon. Az identitás nem központi kérdés a számukra, sokkal inkább az foglalkoztatja őket, hogy mit eszik a gyerek holnap. Ha jön egy kérdezőbiztos azzal, hogy „Tessék mondani, maga cigány?”, „Nem, svéd vagyok” – válaszolják gúnyosan. Már az is egy furcsa helyzet, amikor ilyen kérdést tesznek fel nekik szemtől szembe.
Ön szerint fontos felvállalni a származást?
–ŰIgen, én eddig minden népszámláláskor magyar cigánynak vallottam magam. Ez egy kettős identitás: Magyarországon születtem, ideköt a magyar nyelv és kultúra, de a vér szerinti származásom cigány. Apámat, anyámat tagadnám meg, ha ezt letagadnám, és ez valamiféle átkot is hozna rám. Én a kenyerem javát már megettem, így végképp nincs félnivalóm: ha az identitás felvállalása miatt agyon akarnak lőni, hát lőjenek. Az állandó rettegés és félelem is öl, csak lassabban.
Ön milyen cigány?
–Ű„Jó cigány vagyok.” Ezt szokták mondani a zenész cigányok, ez egy szólás, nem hagyhattam ki. Anyai ágon oláh, apai ágon beás cigány vagyok. Apám lókereskedő volt, ahogy nagyapám is, majd 1947-ben kaptunk két hold földet, és földművesekké, állattenyésztőkké váltunk. Nyolcan voltunk testvérek, belenőttünk a munkába. Az én példaképem az apám és az anyám, akik becsülettel felneveltek bennünket. A nagycsaládnak régi tradíciója van a cigányoknál, ma is jellemző a sok gyerek, csak a mindennapi kenyér előteremtése egyre keservesebb.
A roma kultúrát sokan nem a munkával azonosítják…
–ŰA cigány kultúra nem a bűnöző, elhanyagolt életmódot jelenti, meg az összes létező emberi negatívumot, amit a romákra kívülről sokan rá akarnak húzni. A cigány kultúra az irodalmunkat, zenénket, népdalainkat, meséinket, táncunkat, hitvilágunkat öleli fel! A nyomor szülte életmód nem a roma kultúra része, az sokkal inkább a szegénység kultúrája, mindenhol a világon hasonló.
A romáknak olyan közösséget kell létrehozniuk, amely az elkövetkező száz évben életképes lesz. Nekik nincs példaképük, nem tudják, honnan hová tartanak. Nem tudják a célt, sem a cél tartalmát meghatározni, míg például a zsidóknál erősek azok az alapvető vallási értékek, szokások, amelyeknek rendkívüli közösségerősítő ereje van a mai napig. Ilyen például a szombat, ami a családdal, Istennel, embertársainkkal való kapcsolatokat erősíti.
Nem vagyunk képesek közösségben gondolkodni, s e nélkül arra sem vagyunk képesek, hogy az érdekeinket képviseljük. A romák széthúzása, megosztottsága máshol nem ilyen nagy.
Mitől alakul ki összetartás, mitől lesz egy közösség valóban közösség?
–ŰA két fő kötőanyag a munka és a hit, ez a kettő tartja össze az embereket. A kereszténység az önkritikát és a jellem megváltozását jelenti. Higgyenek Istenben és Jézus Krisztusban, az olyan alapvető, emberi, „szent dolgokban”, mint a család, a szülők tisztelete. A másik a munka, ami emberré teszi az embert, és erre az alapra vissza kell állni.
Magyar romák kanadában
Naponta 50 magyar roma érkezik Kanadába, st: volt, hogy 110 honfitársunk kért menekültstátuszt 24 óra alatt – írta nemrég a kanadai Sun News. Egy bevándorlásra szakosodott ügyvéd, Richard Kurland szerint a Magyarországról Kanadába vándorló roma menekültek elzetes számítást végeznek, hogy mennyire lehet „megfejni a szövetségi államot”. Jason Kenney, az ország bevándorlásügyi minisztere hatályon kívül helyezné mintegy 1800 bevándorló állampolgárságát, amit gyaníthatóan fondorlatosan szereztek meg az igénylk. Közben zajlik Kanada legnagyobb emberrablási bŐnügye is: egy emberkereskedelemmel foglalkozó cigány családot gyanúsítanak azzal, hogy romákat kiutaztattak és ingyen dolgoztattak Kanadában.
2011. 11. 18. (XV/46)
