A nyolcvanas évek közepén a népgazdaság bruttó termeléséből a mezőgazdaság az élelmiszeriparral együttesen 27 százalékkal részesedett, az összes kivitelnek pedig a 25 százalékát adta. Az ágazat a rendszerváltás előtti években rendre egymilliárd dollár feletti aktívumot eredményezett - derül ki Raskó György agrárközgazdász „Mezőgazdaság, agrárpolitika" című tavaly megjelent tanulmányából. Mivel az ezredforduló évében a bruttó hazai termékből az agrárium már csak 7 százalékkal részesedett, akár azt is gondolhatnánk, hogy ez fejlődés, hiszen ha a mezőgazdaság aránya csökken, az egyben azt jelenti, hogy az ipar és a szolgáltatások aránya nőtt. Azonban ha azt vizsgáljuk, hogy egy adott területen mekkora értéket állít elő az agrárium, akkor egyértelmű, hogy baj van: Hollandiában tízszer több az egy hektárra jutó érték, mint Magyarországon.
Ennél is kedvezőtlenebb adat, hogy a rendszerváltást követő évtizedben a mezőgazdaságban több mint 600 ezer, az élelmiszer-feldolgozásban 100 ezer munkahely szűnt meg. Jelenleg az aktív munkavállalóknak kevesebb mint 5 százaléka talál megélhetést a mezőgazdaságban. A FAO és a KSH adataiból kiderül, hogy miközben 1990 és 2009 között a mezőgazdasági nyersanyagok termelése a világon 36 százalékkal nőtt, Magyarországon ugyanebben az időszakban közel 24 százalékkal csökkent. Még a többi egykori szocialista országban is nőtt a termelés, igaz, meglehetősen eltérő - 10-40 százalékos - arányban. Mindenesetre ki kell jelenteni, hogy hazánkon kívül egyetlen ország sincs, ahol a termelés volumene 1990-hez viszonyítva csökkent volna. „A magyar mezőgazdaság az elmúlt húszévnyi teljesítménye negatív rekordnak számít a világon" - állapítja meg Raskó György.
Optimistán vágtunk bele
2012. 01. 13. (XVI/02)
