hetilap

Az elmúlt év legnagyobb szenzációja a fénynél is gyorsabban haladó neutrínók voltak, amelyek a CERN részecskegyorsítója és a Gran Sasso közötti mintegy 730 kilométeres távolságot tették meg hatvan nanoszekundummal rövidebb idő alatt, mint az várható volt. A kísérletet elvégző kutatókat olyannyira megrémítette az eredmény, hogy a szakma segítségét kérték az adatok ellenőrzésére. Azok ugyanis a fizika Einstein óta kőbe vésett törvényét kezdték ki, amely szerint az univerzumban semmi sem haladhat gyorsabban, mint a fény a vákumban.

A szeptemberi bejelentés óta az OPERA-projekt kutatói újra megismételték a kísérletet, és ugyanarra az eredményre jutottak, amit a legtöbben még most sem hajlandóak elhinni, mondván, valószínűleg hiba került valahol a számításba. A fénynél gyorsabb neutrínók kérdésköre tehát itt maradt erre az évre is, és talán hosszabb időre is, ha ugyanis a neutrínók valóban képesek a fénynél is gyorsabb haladásra, akkor újra kell gombolni a kabátot, azaz a modern fizika egy részét.

Egy másik elvarratlan szál az elmúlt évből az „isteni részecske", vagyis a Higgs-bozon „félig" felfedezése, ebben az évben azonban a Svájcban működő LHC (Large Hadron Collider) kutatói végre lezárhatnak egy hosszú szakaszt a részecskekutatások történetében. Az LHC kutatói december közepén jelentették be ugyanis, hogy nagy valószínűséggel megtalálták az oly' régen hiányzó Higgs-bozont, ahhoz azonban, hogy erről teljesen meggyőződhessenek, további kísérleteket kell végezniük.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek