Az Európai Unió legerősebb gazdaságában a friss diplomásoknak is van lehetőségük karriert építeni. A tanácsadók, akik az újdonsült diplomásoknak segítenek elhelyezkedni, ennek megfelelően azt ajánlják, hogy ne kizárólag a felkínált jövedelem legyen a fő mozgatórugója a döntésnek, ami persze nem elhanyagolható még a németeknél sem. Azokban az iparágakban, amelyek sikeresek a gazdaságban, lehetőség van arra, hogy a kezdő fizetésből is jól megéljen valaki. Hazánkkal ellentétben a németek a legtöbbre az orvosokat becsülik, itt a havi fizetés a pályakezdőknél mintegy 3850 euró (kb. 1,15 millió forint). Ettől csak kicsit maradnak el a mérnökök vagy a műszaki pályát választók, ők 3660 eurót (kb. 1,09 millió forint) vihetnek haza havonta. Még a kulturális szférában is, ami nem tartozik a sikerszakmák közé, havi 2750 eurós (kb. 825 ezer forint) kezdő fizetéssel tud elhelyezkedni egy friss diplomás.
A stabil gazdasági helyzet, a világmárkákat előállító német vállalatok lehetővé teszik, hogy a fiatalok tervezzék is a karrierjüket. Megfelelő szorgalommal, odaadással rövid idő alatt komoly egzisztenciát tud építeni egy munkavállaló. Ha valaki nagyon kitartó, és keményen dolgozik, olyan álomfizetések is realitássá válhatnak, mint mondjuk a Volkswagen vezetője, Martin Winterkorn havi jövedelme, ami a legfrissebb adatok szerint 775 ezer euró (232,5 millió forint). A „legrosszabbul” kereső csúcsvezető a Der Spiegel listáján Thomas-B. Quaas, a Beiersdorf vezetője, havi 91 750 eurós fizetésével (27,5 millió forint).
Ehhez képest az Egyesült Államokban a diákok egyre inkább kétségbeesnek. Az országban a legjobban eladósodott réteget ugyanis nem a hitelkártya-tulajdonosok, hanem a diákhitellel rendelkező egyetemi hallgatók jelentik. Az álomállások megszerzése ugyanis csak jó nevű egyetemeken szerzett diplomákkal lehetséges, ahol nem ritka, hogy 60 ezer dollárba (kb. 14,2 millió forint) is belekerül egy év. Az állami képzés is 7600 dollárba kerül évente (1,8 millió forint), így aztán nem csoda, hogy a diploma megszerzésének idején már nem ritkaság a diákok között a 200 ezer dolláros (47 millió forint) adósság sem.
Ennek megfelelően aztán nagyon nem mindegy nekik, hogy mennyi a kezdő fizetésük. Ezt a helyzetet használja ki a pénzpiac – hatékonyan szívja el a tehetséges koponyákat pont azoktól az iparágaktól, amelyeknek a gazdaság fellendítéséhez nagy szüksége volna a vérfrissítésre. A Wall Street fejvadászai járják az Ivy League iskoláit, hogy a legtehetségesebb diákokat meghívják egy látogatásra New Yorkba, mindegy, hogy természettudományi, zenei vagy műszaki diplomát szereznek majd. Jacob Hacker, a Yale Egyetem Politikai Intézetének igazgatója szerint „meg akarják szerezni a legjobb gondolkodókat. Aggodalomra ad okot az intézményeink csúcsáról történő agyelszívás. Jobb volna azt látni, ha ezek a fiatalok a saját szakmájukban innovatív termékeket fejlesztenének ki a vonzó jutalékok és a befektetők által lehetővé tett kockázatos üzleteken keresett nagy pénz helyett, amely semmiféle hasznot nem hajt a gazdaságnak.”
Mindenesetre az amerikai diákok mintegy kétharmada kénytelen diákhitelt felvenni, ami igen sötét kilátásokat fest a végzősök elé. Obama elnök ki is használta ezt a helyzetet a választási kampány előkészítésében, mivel tavaly rendelet született arról, hogy a volt egyetemisták 25 éven keresztül a fizetésük maximum 15 százalékát kell, hogy hitelvisszafizetésre fordítsák, a többit elengedik nekik. Ha újra megválasztják, Obama ezt az időtartamot 20 évre csökkenti, és legfeljebb a tartozás 10 százalékát kell majd a diákoknak visszafizetniük. Az elnök saját élményeire vezeti vissza a döntést, mivel elmondása szerint ő és felesége együtt 120 ezer dollár adóssággal fejezték be az egyetemet, és tíz évig magasabb összegeket törlesztettek a diákhitelre, mint a házuk jelzálogára.
A Rutgers Egyetem 2011 májusában kiadott tanulmánya szerint a friss diplomások mintegy 9,1 százaléka nem talál munkát. A többiek sem mind a szakmájukban, mivel az Ohio Egyetem közgazdaság-tudományi professzora, Richard Vedder szerint az amerikai postások 12 százaléka, a pincérek 13 százaléka, illetve a villanyszerelők 8 százaléka rendelkezik bachelor diplomával. Ennek megfelelően a munkáltatók igényei is nőnek, és olyan pozíciókhoz is előírják a diplomát, amihez semmi szükség nincsen rá, mivel – ahogy Vedder utal rá –, a postások feladata nagy valószínűséggel nem lett bonyolultabb, mint 40 évvel ezelőtt.
A világ egyik vezető fejvadásza, a Manpower egyik tanulmánya szerint viszont világszerte a munkáltatók egyharmada nem talál megfelelő munkavállalót az általa meghirdetett pozíciókra. Jonas Prising, a ManpowerGroup elnöke szerint nem a diplomások számával, hanem a megszerzett tudás minőségével van a probléma. Szerinte az, hogy „elvégeztél egy főiskolát, nem jelenti azt, hogy készen állsz a munkavállalásra”. A megoldás a Manpower szerint az, ha a diákok már az egyetem kiválasztása előtt tájékoztatást kapnak azokról a területekről, ahol kvalifikált munkaerőhiány van. A tapasztalat szerint ugyanis a cégek sokkal inkább hajlandók alkalmazni egy fiatalt szakmai alaptudással, hogy aztán megtanítsák neki a gyakorlatban szükséges pluszt. Sőt, ez a fajta munkaerőképzés már az egyetem alatt elkezdődhet, amíg a diák gyakornokként dolgozza be magát a betöltendő pozícióba. Prising szerint a cégeknek a jövőben sokkal inkább hozzá kell szokniuk ehhez, ami jelentősen átalakítja majd a felsőoktatást.
2012. 01. 27. (XVI/04)
