hetilap

Arról lehet ugyan vitatkozni, hogy a Himalája gleccserei eltűnnek-e teljesen 2035-re, vagy nem, arról viszont nincs vita, hogy a globális felmelegedés nem állt le, és nem is fordult vissza a folyamat. A NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézete (GISS) egy tanulmányt tett közzé, amely szerint az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy 1880-ban mérni kezdték a hőmérsékleti adatokat. Ettől az időponttól kezdve 0,8 Celsiust emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, ami nem tűnhet soknak, mégis jelentős változásokat indított el. A GISS szerint az elmúlt három évtizedben 0,2 Celsius növekedés volt megfigyelhető évtizedenként, ami jelentős gyorsulást mutat a jelenségben.

Amikor a témáról hallunk, természetesen érdekel bennünket a klímaváltozás minden vetülete, így a tengerszint emelkedése a sarki jégtakaró felolvadása miatt, vagy az, hogy esetlegesen egész állatfajok tűnhetnek el, ha nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez. Nem elhanyagolható az extrém időjárás, az egyre gyakoribb viharok és a tornádók okozta anyagi kár sem, még akkor is, ha minket éppen nem annyira érintenek ezek a kérdések Európa szívében.

A tudósok szerint viszont a folyamat hatásai számunkra is igen fájdalmas területen, a mezőgazdaságban, az immár több mint 7 milliárd ember ellátásában fogják éreztetni magukat a legerősebben. Éppen ezért Sir John Beddington, a brit kormány fő tudományos tanácsadója a Science tudományos magazin hasábjain több tudóstársával együtt felszólította a politikusokat, hogy tűzzék a zászlójukra azokat a programokat, amelyek egyrészt csökkentik a káros gázkibocsátást, amely a tudósok szerint nagyban gerjeszti a melegedési folyamatot, másrészt elősegítik, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon a megváltozott viszonyokhoz. Ezek természetesen minden térségben máshogy jelentkeznek, és hosszú távon hatalmas anyagi befektetést igényelnek még a modern országokban is, viszont mindenekelőtt a leginkább érintett egyenlítői térségben, Afrikában kell majd hatalmas összegeket áldozni a mezőgazdasági fejlesztésekre. Ennek már most itt volna az ideje, mivel Afrikában most sem ritkaság a hatalmas szárazság. Amennyiben nem sikerül megoldást találni az egyre magasabb hőmérsékletre, ezek az országok még kevésbé tudják majd megtermelni a saját élelemszükségletüket, ami azért aggasztó, mert Kelet-Afrikában már így is éhínség tört ki az elszáradt termés miatt, így egyértelmű, hogy azonnali cselekvésre van szükség.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek