Mint arról hazánk lakosságának több mint egytizede közvetlen tapasztalatokat szerezhetett, a devizaárfolyamok elszabadulásával kialakult az a korábban képtelennek tűnő valóság, hogy a kölcsön visszafizetésére szánt törlesztőrészletek éveken át történő fizetése ellenére a fennálló adósság nem csökkent, hanem növekedett. „A magyar lakosság lakáshitel-állományának mértéke, azon belül is a devizaadósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi és társadalmi problémája" - olvasható a kormányzat weboldalán (kormány.hu).
A múlt év őszén bevezetett, kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés számára a kormányzat eredetileg február végéig szabta meg a határidőt. Menet közben azonban január végére módosította, meghiúsítva ezzel sok-sok ingatlan adásvételét, amelyeknek bevételéből szerették volna a tulajdonosok az adósságaikat rendezni. Egy ingatlan adásvétele ugyanis nem egy gyors ügylet, hanem ha megvan a vevő, azután is hónapokig eltarthat. Két hónapot is igénybe vehet a hitel intézése, a lakástakarék (LTP) megtakarítások felszabadítására pedig három hónapot kell várni. „Sokan vásároltak volna ingatlant, a határidő lerövidítése miatt azonban egyre inkább csak a készpénzes vásárlók jöhettek számításba" - mondta lapunknak Szima Dániel, a Szimák Ingatlan irodavezetője. A készpénzes vevő azonban adott esetben jóval a piaci ár alatt juthatott értékes ingatlanhoz.
A bankok egy része tisztességesen bánt az ügyfeleivel, árnyékot vet azonban erre a tényre azon történeteknek sokasága, melyek arról tanúskodnak, hogy milyen találékonyak voltak a pénzintézetek a számukra kedvezőtlen pénzügyi folyamatok különböző trükkökkel zajló meghiúsításában.