„A moldvai csángók magyar nyelvre való tanítása nem egyszerű feladat, hiszen annak az embernek, aki ezt vállalja, minden társadalmi folyamattal és kihívással szembe kell mennie, ami ma éri a csángókat Romániában” – magyarázta lapunknak Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének titkára. Az ő fejéből pattant ki a magyar nyelv oktatásának ötlete, a megvalósítást pedig a szövetséggel karöltve végezték. A programot folytonosan bővítetteték és működtetették az elmúlt tizenegy évben oly módon, hogy a semmiből mára huszonöt faluban van tanár, aki délutánonként magyarul beszélve tanul a csángó gyerekekkel.
A diákok száma a kezdeti idegenkedés és félelem ellenére kétezer-kétszáz főre növekedett, így meg kellett oldani a továbbtanulást is. A magyarul továbbtanuló diákokat befogadó Csíkszeredai Csángó Bentlakásos Iskola és Kollégium megalapítása és működtetése mellett sikerült hét településen saját Magyar Házat építenie vagy vásárolnia a szövetségnek – sorolja az elmúlt évek eredményeit a szövetség lemondott vezetőinek egyike. „Mindezt nagyon nehéz körülmények közt értük el, mert a román hatalommal szemben folyamatos küzdelmet vívtunk, de mára a többséggel is sikerült kialakítani egy olyan viszonyt, amely a működésünkhöz szükséges: nem szeretnek, de elviselnek bennünket, hagynak működni” – tette hozzá. Eddig hatvan alkalmazottal működött a szervezet, mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel, amelynek felét biztosította a magyar állam, a másik felét kis támogatóktól gyűjtötték össze (keresztszülőprogram, 1%-os felajánlások, cégek adományai stb.).
A tavalyi év végén már sejtették, hogy valami változás jön a szövetség életében, miután az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel 2012. január 1-jével lejárt, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának küldött támogatási kérelmükre választ nem kaptak.
„Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony később tájékoztatott bennünket, hogy két magyarországi alapítvány egy újabb alapítványt szeretne létrehozni Romániában, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapja a továbbiakban” – mondta a szövetség volt munkatársa. A két alapítvány ismereteink szerint a Fidesz-közeli Teleki László Alapítvány és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány. Ez utóbbi alapítványt az MCSMSZ felkérésére hozták létre a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére, a szövetség azonban már felbontotta velük a szerződést, mert visszatartották a nekik szánt támogatásokat.
Az előzményekhez tartozik, hogy a magyar kormány átfogó ellenőrzésnek vetette alá az MCSMSZ-t – a vizsgálat elvégzésével éppen a Teleki László Alapítványt bízták meg –, amely egyértelműen kimutatta, hogy az elmúlt években a szervezetnél nem volt visszaélés, nem számolt el különböző tételeket több helyre, a kapott támogatásokat rendeltetésszerűen használta fel. Azonban több formai hiba is felszínre került, amelyek helyrehozatalát haladéktalanul elkezdték volna a szövetség illetékesei, és a pótlások mindössze néhány hónapot vettek volna igénybe. „Erre azonban nem kerülhetett sor, mert az államtitkár nem adott újabb esélyt nekünk. A sajtó útján üzengetett, egyértelműsítve a kormány támogatásának feltételeit. Nem maradt más, mint a vezetők lemondása és a teljes tisztújítás, amire márciusban kerül sor” – fejezte be a történetet a szövetség munkatársa.
„A hírek ólomlábon járnak ugyan errefelé, de a csángók nem buta emberek. Annak ellenére, hogy nem kiabálnak a világba, fel tudnak lépni a maguk ügyeiben” – mondta az esettel kapcsolatban Deáky András pedagógus, a gyimesi magyar iskola alapítója és örökös igazgatója. Szerinte a lényegi kérdés az, hogy ki rendelkezzen a csángók sorsáról. „A csángóknak nincs szüksége gyámságra, mert nem elveszett emberek, hanem egy identitását megőrizni akaró nép, aki maga kell hogy talpra álljon. Ehhez minden segítséget szívesen vesznek, de nincs szükségük atyáskodásra, mert nem kiskorúak. A helyzet megoldásához nem kell még egy vagy két pesti szervezet, mert a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége [RMPSZ] át tudja venni a működtetést” – vélekedett Deáky.
Burus Siklódi Botondnak, a pedagógusszövetség elnökének bejelentése szerint
az RMPSZ a következő három hónapban az MCSMSZ leköszönt vezetőségével közösen biztosítja az oktatási tevékenység működtetését a Csángóföldön. Szerződést kötnek a csángó szervezetnek az oktatási programban részt vevő tagjaival, valamint a Kárpátokon túli vidékeken oktató pedagógusokkal.
A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságával történt megegyezés szerint a pedagógusszövetség a február–április időszakban biztosítja majd az oktatási program folytonosságát, amelyhez továbbra is a magyar kormány nyújtja az anyagi fedezetet. A feladat nem új, hiszen a pedagógusszövetség már a kezdetekkor részt vett a program beindításában, és folyamatosan szoros kapcsolatot ápolt annak működtetőivel, igyekezett szakmai segítséget nyújtani számukra.
Az elnök hangsúlyozta, hogy csak úgy tudják elképzelni a munkát, ha abban az MCSMSZ leköszönt vezetőségének oktatási programba bekapcsolódó tagjai is részt vállalnak. Ők ugyanis nemcsak a tisztségükből távoztak, hanem a munkaviszonyukat is felbontották. Most az RMPSZ ismét szerződést köt velük, akárcsak az oktatásban részt vevő tanárokkal. „A csángószövetség vezetősége nélkül nem vállaltuk volna el a feladatot, ők nyitottak a tárgyalásra, és mi ezt értékeljük” – nyilatkozta Burus Siklódi Botond, ezzel az ügy csángóságon belüli megoldását szorgalmazva.
2012. 03. 02. (XVI/09)
