A diplomáciában szokatlan módon a G20-ak két héttel ezelőtti rijadi találkozóján a vendégként jelenlévő Kövér László házelnöknek számos egyéb téma megtárgyalása helyett a magyarországi romák tömeges kivándorlása miatt kellett magyarázkodnia kanadai kollégájának. Noel A. Kinsella tömören így fogalmazta meg országa aggályait: „nem megengedhető, hogy valaki megérkezik a repülőtérre, azonnal menekültstátuszt kérve szociális segélyekért folyamodik, és ahogy megkapja a csekket, valamint a segélyre való jogosultságról szóló határozatot, utána megbízza ismerőseit a pénz rendszeres felvételével, majd hazarepül Magyarországra, Romániába vagy Szlovákiába". Hozzátette: komolyan felmerült a magyarokkal szembeni vízumkényszer visszaállításának gondolata is. Kövér igyekezett meggyőzni a kanadai házelnököt, hogy a romákat nem üldözik el Magyarországról. Mint mondta, a kormány államtitkárságot hozott létre a kérdés rendezésére, és a ciklus végéig kétszázmilliárd forintot költenek a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatására. Kijelentése fényében meglehetősen érdekes fordulat, hogy a nevezett (társadalmi felzárkóztatásért felelős) államtitkárság témában feltett kérdéseinkre nem adott választ. Többszöri egyeztetést követően meglepetésszerűen a Belügyminisztériumhoz irányítottak bennünket. (Kérdéseinket lásd keretes írásunkban.)
Kanadai Kánaán
Nem ez volt ez első értetlenkedő hang a tengerentúlról. Korábban a kanadai kormány bejelentette: megreformálják az ország menekültügyi rendszerét annak érdekében, hogy visszaszorítsák a hamis menedékkérelmeket. Meglepőnek tűnhet, de az EU-ból több menedékkérő érkezik az észak-amerikai országba, mint Afrikából vagy Ázsiából. Ez jelentős mértékben a magyarországi romáknak köszönhető, akik az összes - tehát nem csak európai - kérelem 10 százalékát nyújtják be.