A szoba padlóját borító vastag és szép perzsaszőnyegre természetesen cipő nélkül lépünk. A muszlimok ugyanis a tiszta szőnyegen teáznak, társalognak, étkeznek és imádkoznak. Oda az utca piszkát lábbelik talpán bevinni a Korán szerint nem szabad. Olyan lenne cipővel szőnyegükön lépdelni, kérem, mintha minálunk vendégeink a terített asztalunkon kezdenének cipőben szambázni.
A kisfiú, Mahdi (nevének jelentése: jó ember) második osztályos, és jó tanuló. Mosolygós, erős testfelépítésű fiúgyermek, mélybarna (vagy már fekete?) hatalmas szemek és olyan sűrű fekete haj kedves buksiján, hogy én még ilyet nem is láttam. Orvos vagy mérnök szeretne lenni.
A feleség finom teát szolgál fel, és csokival kínál minket. A kanapét, amin ülünk, ajándékba kapták egy győrsági embertől. Az első időkben, mint azt Ferenczi Zsolt polgármester említi, ők is a szőnyegen ülve beszélték meg a dolgokat a családdal, ami eleinte érdekes volt, de csak-csak nem szokta meg ezt az itt élő.
Az oltalmazott jogállású család február 8-án költözött a településre, az Európai Menekültügyi Alap által támogatott projekt keretében. Költözésükkel kezdetét vette a mintegy 18 hónapig tartó, magyarországi beilleszkedésüket segítő integrációs modellprogram – áll a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) közleményében.
Győrság a család bemutatása érdekében falufórumot tartott a család és a falu lakóinak részvételével. A falu nyugdíjas klubja is meghívni készül a családot, ami emberi gesztus, és valljuk be: egy település nyugdíjas korosztályhoz tartozó közössége maga a véleményvezérkar…
A szépkorú Józsi bácsi saját kertjét ajánlotta fel a családnak művelésre. A falu szomszéd településén élő református lelkész könyvtárában megtalálható a Korán magyar nyelvű kiadása is. Megbeszélték, hogy ezzel keresi fel a muszlim házaspárt, és segítségüket kéri magyar nyelven a részletek jobb megértéséhez. A család ezt megtiszteltetésnek érzi.
Győrság olyan lovas falunapot tervez, ahol az új családnak is bemutatják az itteni kultúrát, helytörténetet, szokásokat, ők pedig fárszi, perzsa gasztronómiai és zenei élményeket nyújtanak befogadóiknak.
A független polgármester és a testület öt független képviselője azt kereste, mi jót hozhat ez a falunak.
Az Európai Menekültügyi Alap meghatározó szereppel bír a Magyarországon tartózkodó menekültek és oltalmazottak társadalmi beilleszkedésének támogatásában. Az ország első nemzetközi oltalmazott befogadó települése lett a Pannonhalma szomszédságában és Győr közelében fekvő, másfél ezer lelkes Győrság község.
Az Európai Menekültügyi Alap által folyósított 14 millió forint kisebb részéből egy lerobbant szolgálati lakást újítottak fel, ahol a letelepedni kívánó afgán család másfél évig élhet. Azután is maradhatnak, ha nem sikerül házat venniük, vagy nem találnak más albérletet, de akkor a község már lakbért fog megállapítani számukra. A végcél a teljes önállóság elérése minden segítség nélkül. Erre minden esélyük megvan, mert vannak ezt akaró és erre képes emberek, másrészt Magyarország fejlettebb részének egy igen takaros falujába kerültek.
A családsegítés két győrsági számára biztosít állást másfél évig, őket szintén a pályázati keretből fizetik. Egyikük mentor, Menyesné Uram Zsuzsanna, aki evangélikus lelkész, négy gyermekével főállású anya, és napi négy órában látja el a tanácsadói, segítői, pártfogói szerepet.
A projektmenedzser pedig Ferenczi Orsolya, aki a mindennapokban segíti Győrság új lakóit. – Már rengeteg ember szívébe belopták magukat – mondja. Másfél évig háromhavonta tartanak baráti hangulatú találkozókat a család, a helyi intézményvezetők, az egyházak vezetői és világi tisztségviselői, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársának részvételével a községben.
A család rokonszenves, jókedvű, kívül-belül tiszta, kedves házaspár, két olykor-olykor rakoncátlan, de nagyon barátságos és gyönyörű gyermekkel.
– Én nagyobb vagyok mindenkinél – pattant fel kacagva egy bútordarabra a nagycsoportos kislány, Zahra (nevének jelentése: Mohamed lánya). Mindezt tökéletes magyarsággal, mindenféle akcentus nélkül kiáltja, az egész kislány egy nagy mosoly, szénfekete dús és szép hajjal. Ha szüleik valamit nem értenek, a két gyermek ott terem, és fárszi, vagyis perzsa nyelvre fordítva azonnal nyelvi mankót nyújtanak nekik. Ők az afgán testvérpár, akik magyarra tanítják szüleiket.
A kisfiúnál iskolai oklevél a Petőfi Napokról, nagyon büszke, akár húga a „Bújj, bújj zöldág”-as óvodai oklevélre, melyen Kodály-idézet áll: „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.”
Győrság községben negyvenhét alsó tagozatos gyermek jár iskolába. A kis jó embert úgy megszerették, hogy a farsangi bálkirályválasztáson egyértelműen az új fiúra szavaztak. Nyilván a pedagógusok is támogatták ezt a tanító erejű gesztust, de a szavazás titkos volt, mindenki saját jelöltjét jeleníthette meg. Vagyis valóban az iskolások gesztusa volt.
Az ovis húgocska sikereit se felejtsük el, ő egy magyar ovi szépségversenyén igen előkelő helyezést ért el. Orvos vagy mérnök szeretne lenni.
Természetesen felvetődött a Ferenczi Zsolt polgármesterrel folytatott beszélgetésben az is, hogy voltak-e ellenző, kritikus hangok, akik szerint inkább saját szegényein segítene a település. Elhangzottak ilyen megállapítások, de igyekeztek világossá tenni a falu polgárai számára, hogy a projekt a falutól nem visz, hanem hoz a felújított házzal, a két munkahely teremtésével és egy tisztességes új családdal, akiket keresztény közösség módjára fogadott nyitott kapuval Győrság, tekintet nélkül vallási hovatartozásukra. A község független vezetője elmondta, hogy két ember látogatja az időseket közmunkában, a falu a rászorulóknak összesen hatvan köbméter tűzifát biztosított.
A tavaszi napfordulóhoz kötődő perzsa újév alkalmával nemrégiben a perzsa család vendégelt meg néhány falubelit, mert újévkor a rokoni közösség ül össze ünnepi étkezésekre.
– Házasságuk egyébként attól is mintaszerű, hogy minden háztartási munkát együtt végeznek, csodálatos összhangban – emelte ki Ferenczi Orsolya.
Mahdi örvend, hogy bicskei vagyok. A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában Zoli bácsi volt az osztályfőnöke, Félix volt az osztályból a legjobb barátja, és a cikkünkben nyilatkozó Hős Sándor, a bicskei Befogadó Állomás vezetője rendszeresen vitte őt focizni a pályára.
– A gyerekek a magyar nyelv tanulását már első magyarországi állomásaikon elkezdték, azaz iskolákban és a BÁH békéscsabai, debreceni és végül bicskei befogadó állomásainak segítségével – mondta lapunknak Hős Sándor. – A gyermekek magyartanulását a minden gyermekben rejlő rugalmas nyelvérzék mellett az óvodába és iskolába járás is jelentősen fejlesztette – teszi hozzá az igazgató.
A házaspár Bicskén kezdte el a magyartanulást. Most az Audi Akadémia magyar nyelvtanfolyamán vesznek részt minden délelőtt kilenc órától délig. Bicskén egy évet töltöttek, ahol a szülők a nyelvórák mellett aktívan részt vettek minden kultúránkat bemutató képzésen, megtették az első lépéseket a társadalmi integrációjuk érdekében. Többek között önéletrajzot írni, okmányokat kezelni, egészségügyi dolgokat intézni tanultak, de az albérletkeresés, a házvétel, a munkahelykeresés más részleteiről és mozzanatairól is tájékoztatták a családot – derül ki Hős Sándor szavaiból. A férj és feleség együtt dolgozott, a férfi szabó, a feleség varrónő – társaiknak, családjuknak és a tábor kérésére is barátságból és szívesen végeztek munkákat.
– A kiválóan együttműködő család és a Győrsághoz hasonló módon együttműködő befogadó település első példaként iránymutató tapasztalat lesz a menekültek és oltalmazottak társadalmi integrációjában az Európai Menekültügyi Alap segítségével – összegezte Hős Sándor.
Míg a feleség álma a kozmetika, a férfi nagy vágya, hogy az Audi-gyárban tudjon elhelyezkedni. Ezért most CNC esztergályos OKJ-képzésre jár Győrbe. Különben az oltalmazott foglalkoztatásától a győri Audi nem zárkózik el, de nem is fog kivételezni vele a felvételkor, ugyanolyan szempontok alapján értékelik, mint minden más jelentkezőt.
Az édesapát arról kérdezem, tudja-e, hogy nem könnyű az élet Magyarországon. – Ahonnan mi jöttünk, azzal össze sem lehet hasonlítani. Sokkal jobb jövő vár itt gyermekeinkre. Mi szülők vagyunk, nekünk ők a legdrágábbak, mint az egész világon mindenkinek – mondja.
2012. 05. 04. (XVI/18)
