Az aláírás kezdeményezője, egyben az Élet-érték Alapítvány vezetője, Halász Pálma (képünkön) maga is családi erőszak áldozata volt, ám ügyéről nem beszélhet, mert férje beperelte, amikor a sajtóban - a férfi nevét mellőzve - megemlítette, mi történt vele. Tapasztalatai indították arra, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezzen annak érdekében, hogy az országgyűlés tűzze napirendre a családon belüli erőszak témáját, pontosabban „azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon". A civil aktivista vezetésével két hónap alatt összesen 103 ezer aláírás gyűlt össze, ami a téma iránti növekvő érdeklődést mutatja.
Halász Pálma az aláírásgyűjtő standként szolgáló vasalódeszkák mellett történetek százait hallotta sorstársaitól. Ezek közös eleme, hogy a bántalmazottak - szinte minden esetben nők, illetve gyerekek - nem élveznek kellő védelmet sem a jog, sem a jogalkalmazók részéről. „Egy anya, akit gyerekeivel együtt folyamatosan bántalmazott a férje, a családsegítőnél azt a választ kapta, hogy meneküljön el, különben a gyerekeket kiveszik a családból. Egy másik anyának a rendőrök - akik sokszor csak akkor lépnek közbe, ha vér folyik - azt mondták, hogy minek ment hozzá egy erőszakos férfihoz" - mondta el Halász Pálma. Hangsúlyozta: az áldozatok megpróbáltatásai nem érnek véget, mert válóper esetén gyakran ugyanez a hozzáállás fogadja őket a bíróságon - ismer olyan nőt, aki 8 éve próbál elválni erőszakos, már különélő férjétől, akinek lakáshasználati díjat kénytelen fizetni annak ellenére, hogy a lakás nagyobbik tulajdonrésze az asszonyé.
Évente mintegy 70-80 áldozata van a családon belüli erőszaknak (többségük nő), ami az összes emberölésnek mintegy a felét teszi ki. Számos országban a jelenség „lecsapódott" a büntető törvénykönyv módosításában is (lásd keretes írásunkat) - miközben nálunk a nőszervezetek évek óta küzdenek a témát körülvevő közöny ellen. A Btk. módosítása kapcsán már ki is dolgoztak egy javaslatcsomagot, amely több ponton módosítaná a büntető törvénykönyvet. Ezek közül a legfontosabb a családon belüli erőszak külön törvényi tényállása. A tervezet lehetséges sértettként a jelenlegi és volt hozzátartozót, partnert, valamint az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személyt jelöli meg. Az erőszak pedig megvalósulhat érzelmi, fizikai, szóbeli, gazdasági vagy szexuális területen, illetve fenyegetéssel is. Lényeges elem - mondta a Heteknek a javaslat egyik készítője, Wirth Judit, a NANE Egyesület munkatársa -, hogy a jogszabály tartalmazná az „ismételten" és a „tartósan" kitételt. Eddig ugyanis - magyarázta - a párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos cselekményeket (testi sértés, becsületsértés, garázdaság stb.) szankcionálta ugyan a Btk., ám az igazságszolgáltatás a folytatólagos elnyomást nem tudta értelmezni, vagyis kizárólag az egyedi erőszakcselekményeket vizsgálták, az előzményeket, a kontextust nem.
2012. 05. 11. (XVI/19)
