A tervezgetők fele már tavasszal leköti a szálláshelyét. A többség számára információs forrásként az internet és az ismerősök tapasztalatai szolgálnak, az emberek átlagosan 4-10 napot tudnak a leghosszabb nyaralásra szánni, és trend lett a több hosszú nyári hétvége is.
Jellemzően a 45 év feletti, illetve az idősebb korosztály, valamint a községben élők mondanak le a nyári szabadságról. Az alacsonyabb végzettségűek és a fiatalok általában rövidebb pihenést szerveznek, míg a diplomások és idősebbek körében gyakoribbak a tíz napnál is hosszabb nyaralások. A fesztiválturizmus leginkább a fiatalokra, a wellnessturizmus a családosokra, a városi és kultúrturizmus, valamint az egészségturizmus pedig a középkorúakra és idősebbekre jellemző. A többnapos belföldi utazást tervezők közel 60 százaléka ingyenes magánszállást, illetve saját nyaralót vesz igénybe. A szálláshelyek sorrendjében következnek a szállodák, amelyek közül a négycsillagos változatok és különösen a wellnesshotelek látogatottsága ugrott meg tavaly – derül ki a Magyar Turizmus Zrt. adataiból. Válság ide vagy oda, tavaly – az üdülési csekkeknek is köszönhetően – a nyaralók inkább a kényelmet keresték, legalábbis az olcsó kategóriának számító panziók, kempingek, közösségi szálláshelyek látogatottsága egyre alacsonyabb az elmúlt években – férőhely-kapacitásuk 75-90 százaléka kihasználatlan, különösen a kempingeké.
A belföldi turizmus erősen szezonális, a nyári időszakra koncentrálódik, földrajzilag viszont szórtabb, mint a külföldi: a magyaroknak továbbra is a Balaton a favorit, ezt követi a Budapest és Közép-Dunavidék, míg a külföldieknél fordított a sorrend. Honfitársaink az alföldi, dunántúli és észak-magyarországi régiókat is kedvelik, sokhelyütt növekedés volt megfigyelhető, míg a Balaton enyhe visszaesést produkált tavaly, vélhetően kimagasló árfekvése miatt. Tavaly a belföldi főutazások átlag hossza 5,5 éjszaka, egy főre eső átlagköltsége pedig napi 5500 forint volt.
Megfigyelhető, hogy a gazdasági válság miatt évről évre növekszik a belföldi pihenést választók aránya: idén az utazást tervezők 60 százaléka marad belföldön, további 20-20 százalékuk külföldön is, vagy csak külföldön fog nyaralni. A sláger továbbra is Horvátország (25 százalék), Olaszország (16 százalék) és Görögország (12 százalék). Egyiptom és Tunézia helyére egyre inkább Spanyolország és Törökország lép.
A Travel Smart Utazási Iroda marketingvezetője, Erdei Judith lapunknak mesélt friss tapasztalatairól: „Az előfoglalási szezontól kezdődően nálunk még mindig a görög szigetek a legnépszerűbbek, az emberek úgy gondolják, hogy a görög válság miatt minden olcsóbb lesz. Az alacsonyabb kategóriájú hoteleket tekintve nagyon jó ár-érték arány található a piacon, de a négy-öt csillagos hotelek esetében a minőséget itt is meg kell fizetni. Ezen kívül Horvátország tengerpartja is töretlen népszerűségnek örvend a magyarok között, olyannyira, hogy az igazán jó és új építésű, tengerparti apartmanokba már szinte nem lehet foglalni, és egyre több az új építésű vagy tökéletesen felújított hotel is déli szomszédunknál. Ezek jelentős része úgynevezett Family Hotel, animátorokkal, all inclusive ellátással. Főszezonban szinte vadászni kell itt a helyekre, pedig például Zadar környékén egy full extrás hét egy négytagú családnak 800 ezer forintba is kerülhet” – mondta a szakember.
Hozzátette: egész évben népszerűek az európai kalandparkok, ezek közül is leginkább a Legoland, majd az Europark és a Disneyland. „Egy jó bizonyítványért ajándékba veszik a szülők ezeket a nem mindennapi élményeket. Újdonság pár hónapja, hogy mind a menetrend szerinti utazások, mind a nyaralóprogramok már Bécsből is könnyen elérhetőek. Gyakran választják kiindulópontnak az osztrák fővárost a magyarok, ugyanis onnan sokszor olcsóbbak a jegyek és üdülőcsomagok, Bécsig pedig menetrend szerinti busszal is el lehet jutni” – fogalmazott Erdei Judith.
Más utazásszervezők szerint idén nyáron a slágerországok: Spanyolország, Görögország, Olaszország, Bulgária, Erdély, de feltörekvőben van Montenegró is. Az utazási irodák különféle akciókkal, törzsutas kedvezményekkel próbálják ellensúlyozni az általános pénztelenséget. Több vidéki iroda is megerősítette lapunknak: sok esetben annak érdekében, hogy megtartsák utasaikat, veszteséggel indítanak el például 45 fős buszt 30 fővel. Jellemző az is, hogy sokan kivárnak egy olcsó last minute utat a Mediterráneum térségébe, illetőleg, akik megtehetik, az elő- és utószezont választják.
Az idei év egyébként új korszakot nyitott a magyar idegenforgalom egészére nézve: a Malév csődje felkavarta a piacot. Eddig a Malév nagyon kényelmessé tette az utazók és az utazási irodák életét: közel fél évvel a leállása után is számtalan desztináció van, ahova nem lehet közvetlenül repülni. Azok a légitársaságok, amelyek pedig egyedüliként repülnek bizonyos európai, illetve közel-keleti városokba, versenytárs nélkül az utasok által megszokott „low cost” Malév árakhoz képest egy tengeren túli jegy áráért szállítják az utasokat.
Ahol megáll az élet
A magyar lehetőségekhez és viszonyokhoz szokott nyaralni vágyók számára kisebbfajta „kultúrsokkal” érhetnek fel a skandináv, illetve nyugat-európai üdülési szokások. Munkatársunknak például egy svéd rendőr mesélt arról egy repülőút alkalmával, hogy hathetesre tervezik családi nyaralásukat – Malibun. Az angol családok nemcsak a nyári szünetet, hanem a hosszú hétvégéket is igyekeznek felhasználni egy kis kiruccanásra – nem feltétlenül csak belföldön. A magasabb átlagfizetések mellett ebben az is segítséget jelent a számukra, hogy a briteknél a repülőutak ára sok esetben a közép-európai árfekvéshez viszonyítva is alacsonyabbak. Több nyugat-európai országban – például Franciaországban, Olaszországban vagy Hollandiában – nyáron hetekre is „megáll az élet”, az emberek pedig tömegével indulnak neki, hogy élvezzék megérdemelt nyaralásukat.
2012. 06. 29. (XVI/26)
