A kurultaj szó a sztyeppei lovas nomád népek törzsi gyűlését jelenti. Európa legnagyobb hagyomány-őrző rendezvénye eszmeiségében annak a századfordulón, valamint a két világháború között is felerősödő „turanizmusnak" a nyomvonalán halad, amely a magyar és az ázsiai népek testvériségét hirdette (lásd keretes írásunkat). Az első Kurultajt 2007-ben Kazahsztánban tartották, további kettőt már Magyarországon. Az idei bugacira mintegy tizenhét országból érkeztek vendégek augusztus második hétvégéjére, és a szervezők nem lőttek mellé, amikor előzetesen 200 ezerre saccolták a látogatók számát. A „hun- és türktudatú nemzetek" legnagyobb találkozójára 17 országból és autonóm köztársaságból érkeztek delegáltak, akik 26 nemzetet képviseltek (azeri, avar, baskír, bolgár, burját, japán, karakalpak, kazak, kazakisztáni madjar, kirgiz, mongol, üzbég, üzbegisztáni madzsar, tatár, török, türkmén, ujgur, yakut, magyar).
A főszervező és házigazda a Magyar-Turán Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Bíró András Zsolt, antropológus-humánbiológus, hétszeres magyar judóbajnok, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatómunkatársa, aki - állítólag - kollégáival bizonyította, hogy a Torgaj-vidéken
élő madjar törzs genetikai rokonságban áll a Kárpát-medencében élő magyarokkal. Ő a rendezvénnyel egy évezredet akar visszalépni az időben, és „olyan összekötő kapcsokat keresni, ami az egész kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja". Régészek, antropológusok, történészek és néprajzkutatók együttes munkájának köszöni a tábor létét, amely „élő történelemkönyvként is szolgál a látogatóknak". Nyilatkozataiból kiderül, hogy a „globalizmus darálómalmai" és a „multikulturális agymosás" deformálta nemzettudatot egy „régi-új magyar identitástudat" kialakításával lehet csak helyrebillenteni, a „történelmi szálakon is felállítható rokonság mentén".
2012. 08. 17. (XVI/33)
