A legnagyobb hazai egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) tanuló külföldi hallgatók száma is jelentősen, 42 százalékkal, 1234 főről 1764 főre nőtt az elmúlt öt év során – nyilatkozta lapunknak Vinter Miklós, az Oktatási Igazgatóság referense. Ez az expanzió különösen az angol és német nyelven folyó orvostudományi képzések (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész) népszerűségének köszönhető, de az egyetem más karai is egyre nagyobb számban vonzzák a nem magyar hallgatókat: a Bölcsészettudományi Kar képzései iránt elsősorban a határon túli magyar hallgatók érdeklődnek, a Közgazdaságtudományi Kar az angol nyelvű gazdasági képzése miatt vált népszerűvé a külföldi hallgatók számára. A PTE célja, hogy a jelenleg is népszerű szakok fejlesztése mellett újabb idegen nyelven folyó képzéseket indítson be, így a külföldi hallgatók száma várhatóan hasonló ütemben fog növekedni az elkövetkező években.
Az országok sorrendjében itt sincs nagy változás az elmúlt öt évben, Németország és Norvégia a két legjelentősebb küldő ország, az iráni, koreai és japán hallgatói érdeklődés növekedése mellett megfigyelhető a romániai hallgatói létszám csökkenése, míg a többi ország vonatkozásában csak kisebb változások történtek – tájékoztatta a Heteket Vinter.
Az egyik legdinamikusabban növekvő külföldi hallgatói érdeklődés az iráni diákok részéről tapasztalható mind országos, mind pécsi viszonylatban. Az elmúlt három évben Irán a hatodik helyen állt a magyar felsőoktatásba legtöbb hallgatót küldő országok között. Ez annál is érdekesebb, mivel más, iszlám kultúrkörhöz tartozó országok az elmúlt évig – amikor is a török hallgatók lettek a tizedikek – nem tudtak bekerülni a hazai TOP10-be sem.
Most nagyon híresek a magyar egyetemek Iránban – mondja Dr. Reza Hemmati, egy neves pécsi magánklinika orvosigazgató-helyettese, iráni–magyar állampolgár, a PTE hivatalos iráni képviselője, aki az iráni diákok Pécsre csábításával foglalkozik. Tevékenysége révén az elmúlt öt évben 39-ről 148-ra nőtt az irániak létszáma Pécsett, de nem kis büszkeséggel tájékoztat, hogy a most kezdődő tanévben ez a szám már megközelíti majd a 200 főt, jövőre pedig tovább nő az építész karra érkező hallgatókkal is.
Dr. Hemmati két nővérét követve 1997-ben jött Magyarországra orvosi képzésre, és mint mondta, a plasztikai sebész magyar főnökének kérésére maradt itt. Amúgy az iráni diákok többségére nem jellemző, hogy a diploma megszerzését követően hazánkban maradnának, ahogyan az sem, hogy hazamenjenek, pedig ott nagyon jól keresnének. Többségük továbbmegy, és az USA-ban vagy Angliában próbál letelepedni és szakmájában elhelyezkedni. Szerinte az iráni diákok nagyon okosak, jó szakemberek válnak belőlük, mindenhol elismerik a szaktudásukat. Magyarországra leginkább a jómódú családok gyerekei jönnek, hiszen az iráni állam nem támogatja tanulmányaikat. Egy tanév nagyjából 26 ezer dollárjába kerül egy iráni diák szüleinek, ebből az egyetem 16 ezer dollárt kap tandíjként.
Mivel az Iránt sújtó nemzetközi gazdasági szankciók révén a dollár árfolyama rövid idő alatt a duplájára emelkedett hazájukban, ezért a külföldön eltöltött hallgatói évek finanszírozását tényleg csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, akik azért még most is sokan vannak Iránban. A szankciók miatt Iránból induló átutalást nem fogadhatnak Magyarországon, bankszámlát is csak egy meghatározott banknál nyithatnak, így a költségeiket és tandíjukat fedező szülői támogatások sem a hagyományos módon jutnak el hozzájuk. Mindezek ellenére jól érzik magukat hazánkban, az itt szerzett diplomát értékesnek tartják, hiszen az Európai Unióban mindenütt elfogadják. Mint azt Dr. Hemmati elmondta, az iráni diákok baráti kapcsolatot ápolnak a nálunk tanuló más külföldi hallgatókkal, köztük az amerikaiakkal és izraeliekkel is.
2012. 09. 07. (XVI/36)
