– A propaganda annyiból igaz, hogy mi a bemutatón a Kutatópontot állítottuk előtérbe, hogy megmutassuk: piackutatóként az ifjúságkutatás kiemelt specialistái vagyunk. Az eredményeink nehezen mondhatók kormánypropagandának, elsősorban azért, mert az adataink reális képet festenek az ifjúságról. Az természetesen elkerülhetetlen, hogy mindenki a szájíze szerint interpretálja ezeket: egyesek például azt emelik ki, hogy a fiatalok többsége hosszú távon Magyarországon képzeli el a jövőjét, mások meg azt, hogy a felük külföldön próbálna szerencsét. A négyévenkénti nagymintás ifjúságkutatás egyébként az ifjúságpolitika számára az egyik legfontosabb viszonyítási pont, így természetes volt, hogy az eseményen a kormányzat részéről megjelent a területért felelős miniszter.
Annyiból is érdekes volt Balog Zoltán bevezetője, hogy az előző, 2008as ifjúságkutatás egyik fő üzenete volt, hogy a mai középgeneráció nem érti, és nem is akarja megérteni a fiatalok kommunikációját. Ezt az értetlenséget, sőt elhatárolódást képviselte a miniszter úr is, s ezt a mostani diáktüntetések is felszínre hozták. Ekkora lenne a szakadék a fiatalok és az idősebbek között?
– Van távolság, de szembenállásról nem beszélnék.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »