hetilap

Radzsep Tajjip Erdogan a kereskedelmi és az energiaszektort érintő kérdések mellett a kulturális kapcsolatok elmélyítéséről is tárgyalt Orbán Viktorral a múlt héten. A konzultáció eredménye egy kölcsönös szándéknyilatkozat lett, mely szerint a török állam jelentős összeggel támogatja kilenc kiemelt magyarországi oszmán műemlék renoválását. Az ezt deklaráló konkrét megállapodást a Török Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala Török Együttműködési és Koordinációs Ügynöksége és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. képviselői az Országházban írták alá. Az egyezményben szereplő építmények kétharmada Baranya megyében, pontosabban Pécsett és Szigetváron található. A török állam csupán ebben a két városban összesen 1,6 milliárd forintot kíván elkölteni a török eredetű épületek felújítására.

„Pécs esetében három helyszínen valósulhat meg egymilliárdos felújítás  török finanszírozásban: a Jakováli Hasszánról elnevezett Kórház téri dzsámi minaretjét tennénk rendbe, Idrisz Baba türbéje kapna teljes felújítást, a legnagyobb beruházás pedig a Kazinczy utcában lévő Ferhád Pasa dzsámiját érintő rekonstrukció és bemutathatóvá tétel” – számolt be a Heteknek a részletekről a megyeszékhely polgármestere, hozzátéve, hogy utóbbi helyén kulturális és idegenforgalmi központot hoznának létre hotellel, fürdővel és egy török termékeket árusító bolttal. Páva Zsolt érvelése szerint városában szinte valamennyi történelmi kor lenyomata megtalálható, így ezek ápolása építészeti, urbanisztikai szempontból éppen annyira jelentős, mint gazdasági-turisztikai megfontolásból. És így nyilatkozott a pécsi műemlékek állapotát már tavaly felmérő isztambuli szakértő csoport vezetője is, amikor kijelentette a Kossuth Rádiónak, hogy országa érdekelt a több száz éves épületek rekonstrukciójában.

Az államközi megállapodásról szóló első hírek arról számoltak be, hogy a „szent életű” Idrisz Baba sírboltját iszlám zarándokhellyé kívánja alakítani a török fél, sőt a polgármestert idézve a Kossuth Krónika is erről tudósított. Páva Zsolt cáfolta lapunknak az értesülést, mondván: „Csupán az épített örökség felújításáról, bemutatásáról van szó, s nem elsősorban törököknek, hanem mindenkinek”. Egyébiránt szerinte üdvözölni kell, hogy van olyan ország, amely a határain túl található emlékhelyek felújítására minden komolyabb elvárás nélkül pénzt áldoz. Ami pedig a nagyszabású projekt „műszaki és funkcionális tartalmát” illeti, az – a városelő tájékoztatása szerint – a későbbi egyeztetések során válik véglegessé.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek